Megtelt a Táncsics gimnázium kollégiumának társalgója az iskola Világjárók Klubja című előadássorozatának soron következő összejövetelén. Ez alkalommal Blahó János igazgató beszélt dél-európai utazásáról Barangolás az édenkertben címmel.
A Táncsics világjárói nem csak nevükben azok, sőt nem is csak virtuálisan keresik fel Földünk csodálatos vidékeit. Ők valóban autóba, vonatra, hajóra, netán repülőre ülnek, hogy saját szemükkel lássák a helyeket, amiknek a fotóin számtalanszor elámultak. A klub nekik biztosít teret az élménybeszámolóra már jó néhány éve.
– Szerencsére sok közöttünk a csámborgó tanár és diák, és akik vállalkoznak arra, hogy megosszák élményeiket, lehetőséget kapnak a Világjárók Klubjában. Meginvitálhatják a többieket, mesélhetnek nekik az utazásukról – árulta el Blahó János, aki ezúttal nem elsősorban igazgatóként, sokkal inkább érdeklődő kalandorként lépett a diákok és a pedagógusok elé február 20-án.
Elmesélte, hogyan barangolt az édenkertben, merre járt, mit látott, milyen jelenségekkel találkozott útban Spanyolország felé.
– A lányoméknál voltunk kint. Ők Dél-Spanyolországban, annak is a déli szegletében laknak. Marbella Malagától még délebbre van, Gibraltár irányába. Ezt az utat mi autóval tettük meg két hét alatt. Egy gyönyörű program gyanánt bejártuk a Földközi-tenger parvidékét, a riviérát, a Côte d’Azur-t, Costa Brava-t, Costa del Sol-t és persze körülnéztünk a híresebb városokban is – ecsetelte az előadó hozzátéve, hogy úti beszámolójának ez csak az első része. – Ma Spanyolországig jutunk el, mert az külön is megér egy misét. A Trieszt és Montpellier közötti szakaszt mutatom be, illetve a Földközi-tenger környezetéről, kialakulásáról, ökológiai és földtörténeti értelemben vett pusztulásáról is szót ejtek – sorolta.
Mint Blahó János kiemelte, hajlamosak vagyunk elfeledkezni arról, hogy az evolúció és a földrajzi folyamatok nem megtörténtek, hanem most is zajlanak. Általában akkor ébredünk fel, ha egy nagy kataklizma a fejünk felett vagy a lábunk alatt rádöbbent minket erre. Előadásában ilyen szempontból is megközelítette mind a természeti, mind az épített környezetet.
– Ezeknek az alkalmaknak az is fontos eleme, hogy más aspektusból világítsunk rá a tananyagra. Mindig előkerül az elmondottak földrajzos, történelmi, biológiai, néprajzi vetülete, szélesítve a hallgatóság látókörét, rétegezve a tudásukat – hangsúlyozta a világjáró igazgató.
Mindezek mellett kitért arra is, hogy a mediterrán térség édenkertje veszélyben van, aminek oka részben az ember. Példaként említette a Szuezi-csatorna 1869-es megnyitását.
– Ez gazdasági szempontból úgymond indokolt volt, de a Vörös-tenger irányból érkező új, invazív fajok ebbe a környezetbe belépve, gyakorlatilag természetes ellenség nélkül hatalmas mértékben alakítják át, sőt tarolják le a populációt. De abban is megmutatkozik az emberi beavatkozás, hogy lecsapolta, átalakította a lagúna vidékeket, megszüntetve védő szerepüket. Velence pusztulása részben ehhez is köthető. Vagy gondoljunk bele, hogy itt negyedmilliárd turista fordul meg évente, akik mind bekenik magukat naptejjel, mind hagynak műanyag és egyéb hulladékot – engedett bepillantást az emberi tevékenység következményeibe.
Ugyanakkor a geológiai folyamatok is veszélyeztetik a Földközi-tenger vidékét, amely Európa vulkánokban leggazdagabb területe.
– Ott a Tirrén-tenger vulkáni rendszere, ami indul a Vezúvval, folytatódik a Liparival, majd Szicíliában az Etnával, a keleti-medencében pedig Santorini vulkánja, ami a mükénei kultúra pusztulásáért felelős. Ezek mind szunnyadó szupervulkánok, a kérdés az, hogy mikor és milyen mértékben várható a kitörésük, hiszen ez gológiailag aktív terület. Afrika ugyanis lökdösi Eurázsiát, komoly törésvonalak vannak, ami földrengéseket és vulkáni tevékenységet okoz – fejtette ki Blahó János, akinek előadására sokan voltak kíváncsiak. Diákjai mellett kollégái és az orosháziak közül is.
