Városunk egyik régi jellegzetes motívumának, a rengeteg ünnepi megemlékezés helyszínéül szolgáló Kossuth-szobor történetének jártunk utána.
A Kossuth-szobor történetének kezdetéig egészen 1904. szeptember 18-ig kell visszaugranunk az időben, ekkor állították fel ugyanis az időrendi sorrendben 41-ik, Békés megyében azonban úttörőnek számító alkotást Orosházán. A két méter magas, teljes alakos bronzszobor Horvay János műve volt, amit az akkori Szabópiac téren, arccal kelet (azaz Arad) felé fordítva, az Erzsébet királynő utcával szemben állítottak fel.
Majdnem 18 évvel később, 1922 márciusában azonban megkezdték a város katolikus templomának építését a helyen, ezért a szobrot az építkezések befejezését követően 1924. november 1-én átszállították a régi Alföld Szálloda (melynek történetéről itt írtunk) melletti kis térre. Kossuth Lajos születésének kétszázadik évfordulójára Rajki László szobrászművész restaurálta a szobrot és talapzatát, 2002. szeptember 24-én pedig újraavatták.
Legközelebb 2011-ben történt változás, ekkor a főtér kiépítése, valamint a Hotel Alföld bontási munkálatai miatt az év decemberében eltávolították a térről és raktárba helyezték. Ezt követően Bánfi Gábor kőszobrász restaurálta, a talapzatot teljesen újjáépítették és a közepébe új időkapszulát helyeztek. Ezt követően, 2012-ben, Kossuth Lajos születésének 210-ik évében Orosháza Város Önkormányzata visszaállíttatta a szobrot, eredeti helyére, a Széchenyi térre, a katolikus templom elé. Régi-új helyén 2012. október 6-án, az aradi vértanúkra is emlékezve avatták fel az 1848-49-es forradalom és szabadságharc egyik emblematikus alakjának szobrát.
Kossuth Lajos így „Karjával ismét vádlón Arad felé mutatva hirdeti, hogy az aradi tizenhármak és orosházi elődeink áldozata nem volt hiábavaló”.
