Jó lenne, ha a címben szereplő mondat nem csak késő ősztől lenne igaz. Sok horgász, köztük sok orosházi horgász folyami kalandozásait teszi tönkre, de legalább is keseríti meg a Hármas-körösön úszó, a Hortobágy-Berettyóból tonnaszám özönlő vegyes „zöldség”. Hínár, sulyom, gyékény, békalencse, rucaöröm, nád, sokszor az egész folyó széltében hosszában.
A zöldség (a mi társaságunk – nem tudom miért – csak lecsónak hívja) változó intenzitással, de egész nyáron, május végétől október közepéig lepi be a Körös vizét. Ha épp úgy fúj a szél, előfordul, hogy órákon keresztül be sem tud dobni a pecás, csak ül, mint egy turista, nézi a tájat, és általában káromkodik.
Pedig szeretnénk kulturáltan, jól szórakozni, szeretnénk halat fogni, sok helyen azt is hallani, szeretnénk, ha a Körös sok turistát vonzó horgászvíz lehetne. Az élő vízi halászat megszüntetésével, és a szövetség telepítő munkájának köszönhetően, jó úton indultunk e cél felé, mert máris érezhetően több a hal, mint néhány éve volt. Csak hát ez a zöld! Le egészen Szegedig…
Jó néhányan vagyunk a horgászok közt a folyó szerelmesei, akik nem annyira szeretjük a tavakat, holtágakat. Az igazi folyami horgász persze kitart, és bosszankodik, vagy mint békéscsabai barátunk, Domokos Fecó és Mázli becenevű cimborája,(és még jó néhányan) egyszerűen átteszi székhelyét a gyomai részre, ahol nem kell ilyen problémával szembenézni, lévén ez a Hortobágy-Berettyó befolyása felett van.
A szövetségnél tudják
Megkérdeztük a Körös-vidéki Horgász Egyesületek Szövetsége (KHESZ) ügyvezető elnökét, Nemes Attilát a problémáról, aki elmondta, hogy egy igencsak komplex dologról van szó.
– A Hortobágy-Berettyó vízrendszere igen kiterjedt, sok mellékágból, csatornából áll. Sok helyről érkezik bele használt víz. A mezőgazdaságban (pl. rizsföldeken) használt műtrágyák és egyéb szennyező források bőséges tápanyag jelenléte segítségével a sekély mederrészeken tömegesen felszaporodnak ezek a növényi részek, melyek azután a Körösben, később a Tiszában kötnek ki. Biológiai úton, pl. amúr telepítéssel lehetne kisebb mértékben védekezni, de egyrészt ez nem jelentene teljes megoldást, másrészt jelenleg jogszabály tiltja. A valódi megoldást szerintem egy olyan műtárgy jelentené, mellyel el lehetne távolítani ezeket a növényi részeket a befolyás előtt, ez azonban már a meder kezelője, a Vízügyi Igazgatóság kompetenciája és az érintettek összefogását igényli – mondta el az elnök.
Mit mond a vízügy?
E-mailban fordultunk a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatósághoz. A következőkben a tőlük kapott választ tesszük közzé:
Igazgatóságunk gátőri figyelő szolgálata sem az idén, sem a tavaly év során, sem a Hármas-Körösön, sem a Hortobágy-Berettyó főcsatornán nem észlelt olyan mértékű zöld növényi uszadékot (békalencse, rucaöröm, nád, stb.), melynek említését Ön az e-mail-jében megteszi. (A mellékelt fotó és a szerző személyes tapasztalata minden esetre nem ezt mutatja)…
Folyóinkon a vízminőség periodikusan változik, elsősorban a nyári, fokozottan meleg időszakokban a vízterek gyors állapotváltozásokon mennek keresztül, melynek természetes megnyilvánulása az algásodás (növényi vegetáció) mértékének növekedése, a vízinövényzet túlszaporodása, az eutrofizációs folyamatok felgyorsulása is lehet. Mindezt a folyamatot a mezőgazdasági területekről származó nagy ásványi- és szervesanyag-tartalmú vizek, halastavak, rizstelepek lecsapoló vizei, illetve a települési csapadékvizek mederbe történő bekerülése átmenetileg fokozhatja is…
A vízi növényzetnek a nyári vegetációs periódusban időnként visszatérő, változó intenzitásban megjelenő elszaporodását elsősorban természetes folyamatnak kell tekintenünk, annak egy minimális mértékét -a korábban hivatkozott Natura 2000-es, ill. természetvédelmi kiváltságokat élvező területeken, vízfolyásokon- el kell tudni fogadnunk, meg kell tűrnünk…
Természetesen, ha egy adott időszakban a vízinövény a kívánatosnál nagyobb mértékben elszaporodik, akkor a felszíni víz kezelőjének (a vízügyi igazgatóságoknak) a vízminőségi kárelhárítási tevékenység során a túlszaporodott zöld növényi produktumot a vízfelületről –az összegyűjtést követően- el kell távolítania. Ilyenre – mivel a növényi túlprodukció mértéke ezt nem indokolta- a 2017-2018. években nem került sor…
Az Ön által említett vízfolyásokon is a vízminőségi kárelhárítás gyakorlati megvalósítása érdekében úgynevezett vízminőségi kárelhárítási helyek kerültek kiépítésre. Ezeknél – egy előre elkészített vízminőségi kárelhárítási tervben rögzített eljárásrendet követve- műszakilag jól kézben tartható és szervezhető lehetőség adódik a vízfelszínen úszó zöld növényi túlprodukció merülőfalas összegyűjtésére, terelésére, az összegyűjtött anyag kitermelésére, majd biztonságos helyre történő elszállítására, további kezelésére.
Marad tehát a reménykedés, de ahogy a folyami horgászokat ismerem, jövőre is kiváltják horgász kártyájuk mellé a folyóra szóló területi engedélyt.
