A meglepően sok okosságot vagy épp tapasztalatot tartalmazó székely közmondások egyik legkedveltebb elemének, a pálinka készítésének és érdekességeinek jártunk utána a Nagyszénási Hungarikum Pálinkafőzde segítségével.
– Mi lesz ebből a szép sárgabarackból nagypapa? – hangzik el a kérdés az ismert székely viccben. – Csak csendben kisunokám, mert ha nagyanyád meglátja, akkor lekvár, ha nem akkor pálinka.
Az őszi, főleg a szeptember végi, október eleji időszak vízválasztó a hazai pálinkafőzdék életében, ekkor érkeznek ugyanis hozzájuk a leggyakoribb és legkülönfélébb kéréseket tartalmazó megrendelések. Nem kivétel ez alól a Nagyszénási Hungarikum Pálinkafőzde sem, ahol kétfajta technológiával főzik a pálinkákat.
– Én személy szerint azt vallom, hogy a jó, egészséges és érett gyümölcsökből lehet jó cefrét készíteni és a jó cefréből lehet jó pálinkát főzni. Rossz cefréből pedig semmilyen módszerrel nem lehet jó pálinkát kifőzni. Mi is szívesen adunk tanácsokat. Sokan évek óta visszajárnak hozzánk is, egyre jobb cefrékkel – mesélte Hajdú Péter, a főzde vezetője, aki kiemelte, az elmúlt húsz évben igazi hungarikummá vált a pálinka, nagyon sokan szeretik, és egyre többen tudnak jó ízű pálinkát készíteni azok közül, akik fogékonyak a cefrézési technológiákra.
A Nagyszénási Hungarikum esetében először a hagyományos, kisüsti módszert érdemes kiemelni, ami a cefre fölforralásával indul, majd ez eltávozó gőzöket lehűtik és ebből a párlatból egy újabb lepárlással készül el a klasszikus házipálinka. Az aromatornyos technológiát már modernebbnek tartják, ekkor szintén fölforralják a cefrét, ami lényegében egy tisztításon megy keresztül.
– Sokkal jobban, letisztultabban találkozunk véleményem szerint a kész párlattal az aromatornyos módszert használva. Jobbak az ízek és az aromák. Persze, aki érti és ismeri a kisüsti technológiát, számukra sincs kizárva, hogy jól sikerüljön. Korábban én is ezt a módszert alkalmaztam, még 1989-ben főzettem először magamnak – mondta Hajdú Péter.
Az öt éve működő bérfőzde tulajdonosa szerint nagyon sok jó pálinkafőzde nyílt a környéken, viszont könnyen tönkreteheti a szakmát, ha valaki feketén főz pálinkát. Ezt arról lehet a legkönnyebben felismerni, ha a megszokottól eltérő, rossz szagú párlattal találkozunk, ha pedig marad benne aceton, akkor metil-alkoholt is tartalmaz a pálinka.
A pálinkaszezon kezdetének május közepét tartják, ekkor még ugyan nincs akkora forgalom, de a korai cseresznyék és meggyek maximum 12-13 nap alatt kiforrnak. Ezután idővel egyre szaporodnak a mennyiségek, fokozatosan érkeznek a sárgabarackból, almából vagy szilvából, augusztustól pedig a szőlő vagy éppen a korán termő körtéből készült cefrék. Az őszi időszakban már vegyes pálinkákra is egyre több rendelés érkezik, ami egy nagyobb vacsora, disznótoros vagy éppen pörköltfőzés előtt eshet jól.
– Mihelyt kiforrt a cefre, a legjobb pálinka akkor készül, ha azonnal ki van főzve. Tehát aki október közepén akarna, mondjuk június eleji sárgabarack cefrét főzetni, főleg egy ilyen forró nyár után, már egészen biztos, hogy nem lehetne belőle jó pálinkát készíteni – avatott be a részletekbe Hajdú Péter.
A hagyományos gyümölcsökből készült cefrék mellett természetesen a Hungarikum esetében is rendre érkeznek extrémebb kérések, hiszen főztek már pálinkát csipkebogyóból, galagonyából és a vadászok kedvencének számító kökényből.
– Ananász, kivi, amiből még érdemes lehet megpróbálni kihozni valamit, de fokhagymát például már nem vállalunk és a sárgadinnyével kapcsolatban is vannak rossz tapasztalataink – mesélt a nem hétköznapi megrendelésekről a tulajdonos.
Sokan sok helyről megkeresik őket. Orosházáról nagyon sokan járnak át hozzájuk, de Kondorosról, Szarvasról, Gyuláról, Szegedről és Szolnokról is hoztak már hozzájuk cefrét. Legmeglepőbb kérésük pedig néhány éve egy Egyesült Államokból érkező megrendelés volt. Raffai Lajos is gyakran megfordul a Hungarikumban, itt főzette azt a pálinkát is, ami a Szarvasi Szilvafesztiválon ért el első helyezést.
