Nem egyszer szállt harcba rovarokkal, szúrós tüskékkel és a természet erejével, hogy leszakítsa a legszebb terméseket. Azt vallja, pálinkát is a gyümölcs javából érdemes főzni, gondosan, szeretettel, így lesz belőle egyszerre finom nedű, gyógyszer, és a baráti társalgás fontos megalapozója. A gyümölcsfajták száma, melyből eddig Mag Péter pálinkát készített, cirka negyvenre rúg.
Úgy tizenöt évvel ezelőtt kezdett hozzá Péter első cefregyűjtéséhez. Többen mondogatták neki, hogy van érzéke a pálinkához – annak ízéhez és illatához –, ezért is kapott kedvet első sajátja elkészítéséhez. Nem szeretett volna klasszikus gyümölcshöz nyúlni, helyette inkább úgy döntött, igazi kuriózumot alkot. Akkor még nem sejtette, mennyi munkával fog járni első fehér faeperpálinkája – bár azt sem, hogy mennyire mennyei lesz a végeredmény.
– Mentem az út szélén, és ráztam a kiterített fóliára a kültéri fákról az epret. Irtó macerás volt. Ezt a gyümölcsöt nagyon gyorsan, 3-4 nap alatt össze kell gyűjteni, mert borzasztó hamar romlik a cefréje. Sosem kóstoltam még előtte faeperpálinkát, de én egy olyan típusú ember vagyok, akinek egyszer csak bekattan valami, és azt meg is csinálja. Később fekete és rózsaszín faeperből is főztem, és mindnek teljesen más lett az íze – mesélte.
Péter már a kezdetektől fogva igazi remekműveket igyekezett alkotni, nem bízta a véletlenre a cefrekészítést és a főzést sem, konkrétan a Brill Pálinkaház főzőmesterétől kapott tanácsokat a munkafolyamatok véghezviteléhez. Minden lépést alaposan, gondosan, pontosan tesz meg ma is. Szereti a kihívásokat, még akkor is, ha azok néha fájdalommal járnak.
– Tavaly télen szedtem egy mázsa csipkebogyót. Igaz, közben a tarkómba akadtak a tüskék és a sapkámat folyton leverte a bokor, de nem bántam meg. Egyébként mondták a barátaim, hogy jönnek segíteni, de aztán csak a kóstolásra értek oda. Szeretnek is az elhivatottságomért. A csipkebogyót szedés után ledaráltam, hígítottam, porélesztőt és citromsavat adtam hozzá. A végeredmény tökéletesen visszaadja a hecsedli ízét és illatát – jegyezte meg.
Kajszibarackból mandulakajszi, Pannónia kajszi, gönci kajszi, magyar kajszi, szőlőből cserszegi fűszeres, Irsai Olivér, Othello, illatos Izabella, szilvából Stanley, besztercei, president, ringó és debreceni muskotály. Mind más zamatú, más ízű. Ribizliből fekete- és piros, meggyből cigány, érdi bőtermő és újfehértói fürtös, körtéből Kieffer, nyári Vilmos, őszi Vilmos és piros Vilmos, valamint vajkörte. Szerepel még a repertoárban málna-, cseresznye-, kökény-, Golden alma-, birsalma-, birskörte-, kökény- és paradicsompálinka is. Egy mázsa paradicsomból végül 1,3 liter pálinka készült.
– Két éve készítettem először málnapálinkát. Igen kevés hazánkban a málna, az éghajlat is egyre kedvezőtlenebb a számára, ez a gyümölcs ugyanis a hűvösebb, csapadékosabbat időjárást szereti. A belőle készült pálinka… az valami csoda lett. Az összes gyümölcs közül a legtöbb aromát ez adja. A cefréje ugyanolyan piros marad, mint mikor a hordóba borítod a friss gyümölcsöt. Bizony, a friss, egészséges, érett gyümölcsöt szabad csak a cefrébe tenni, a lehullottat, sérültet, penészedőt semmiképp. Így tudsz csak minőségi pálinkát készíteni – emelte ki.
Munkás dolgok ezek, a gyümölcsszedés is napokba telik, aztán a cefrére is ügyelni kell. Jó példa erre, mikor Péternek az Irsai Olivér szőlőből készült cefréjét a nyári nagy melegben 20 fokosra kellett lehűtenie az aroma megőrzése érdekében. A férfi pokrócokba tekerte a hordókat, és kútvízzel locsolta azokat naponta három-négy alkalommal. Mégis úgy véli, megéri a sok belefektetett energia, hisz ha kész minőségi pálinkát szeretne vásárolni, a legalapabb szilva literéért 18.000 Ft-ot, a málnáért pedig 60-70.000 Ft-t kellene fizetnie.
– Érdekes, hogy fiatal koromban nem szerettem a pálinkát. Miért? Mert nem ittam jót. Úgy szocializálódtam, hogy a pálinkát gyors lehúzzuk, aztán majd az egy kicsit fejbe vág, megböfögtet, a másnap meg majd olyan lesz, amilyen. Ezek a pálinkák teljesen más érzést és élményt nyújtanak. Ezekből csak 2 centilitert fogyasztunk, kóstolgatjuk, ízlelgetjük őket. Az aromatornyos főzőket kultiválom, és 48 fokra állíttatom az italt. A visszafogottabb alkoholtartalomnál még inkább előtérbe kerülnek az aromák. Számomra a pálinkafogyasztás gasztronómiai élmény – hangsúlyozta.
Mag Péter szívesen kísérletezget, jelenleg cuvéek létrehozásán dolgozik. Othellót sárgabarackkal kever 2-1 arányban, azt mondja, az sem rossz, de talán még ennél is izgalmasabb az a gondolat, hogyan ad két, egymás után fogyasztott pálinka töltött Tibi csoki élményt.
– Az Othello szőlő pálinka utóhatása, visszaszellőzése étcsoki ízt nyújt, így erre két cent málna vagy kajszibarack fogyasztása tökéletes választás. Igen, erre is képesek a pálinkák. Sőt, az ételek ízét is erőteljesebben kihozhatják. Ajánlom sült kacsa mellé a birspálinkát, vagy egy finom marhapörkölt előtt a paradicsompálinkát. Ezek tényleg valódi konyhaművészeti élményt nyújtanak – folytatta.
Péterre még sokféle gyümölcs vár, tervei között szerepel az ananász-, a mandarin- és a vérnarancspálinka főzés is. Idén még megpróbálkozik a galagonyával, jövőre pedig a fekete berkenyével. Tavaly előtt ugyanis ez utóbbiból készült az év pálinkája, és Péter borzasztóan kíváncsi arra, mit lehet ebből a gyümölcsből kihozni.
