Rengeteg élményt kapott a sporttól Wichmann Tamás kilencszeres világbajnok és olimpiai ezüstérmes kenus. Még mindig aktív életet élő sportember példakép lehet a mai fiatalok számára is.
Egy héttel ezelőtt Nagy Tímeával, a kétszeres olimpiai bajnok vívónővel készült interjúnkat olvashatták. Wichmann Tamással közösen, a gellértegyházi Magyar Honvédség által szervezett honvédelmi táborba látogattak el, ahol pályafutásukról meséltek a fiataloknak.
A mára hetven éves kenus a Duna szomszédságában nőtt fel, barátaival mindig is aktív szórakozás hívei voltak. Túráztak, síeltek, hegyet másztak. Elmesélte, hogy gyerekkorában két évig boksz edzésekre járt, majd unokatestvére miatt ragadott lapátot.
– 1961 februárjában vele tartottam egy alapozó edzésre és ott ragadtam. Ahogy telt az idő egyre jobban megszerettem a kenuzást, amely rengeteg élményt adott nekem. Még mindig megvan a pillanat, amikor beértem a célba és bajnok lettem. Nagyon komoly és felemelő érzés állni a dobogó tetején, látni a magyar zászlót és meghallgatni a Himnuszt – emlékezett vissza a sokszoros világbajnok.
A legfontosabb három dolog az életemben: az élmény, az emlék és a kötődés
– Öregkoromra már leginkább az emlékek vannak, de még mindig keresem az élményeket. Ezeket megosztom a gyerekekkel is, hogy kedvet csináljak a sportoláshoz, akár a versenysporthoz – mondja mosollyal az arcán
Az olimpikon szerint a fiatal generációban megvan a tehetség. Gyorsak, erősek, mindent megtanulnak, ami a kajak-kenu sporthoz szükséges, de szerinte kevésben van meg az a plusz mentális képesség, ami elengedhetetlen a végső sikerhez.
– Ezt nagyon nehéz tanítani. A legtöbb esetben veleszületett tehetség, hogy valaki a versenyeken teljesítsen a legjobban. A későbbi sikerek érdekében korán kell kezdeni a sportot és rendkívül szorgalmasan és alázatosan készülni a versenyekre. Ha ez megvan érdemes rászánni az időt, hogy tehetségét kibontakoztassa. A befektetett munkának meglesz az eredménye – hangsúlyozza Wichmann Tamás, aki nem érezte, hogy lemondással járt volna a kenuzás.
Az iskola, szakmai gyakorlatok mellett, ha nem vehetette volna kézbe a lapátot belebetegedett volna. Régi terve, hogy végig evez a Tiszán, mosolyogva hozzátette: talán ősszel végre lesz rá elég ideje.
