A napokban több jó és rossz hír is napvilágot látott a méhekkel, méztermeléssel és fogyasztással kapcsolatosan. Ezek orosházi vonatkozásáról beszélgettünk Rajki Józseffel, az Orosházi Méhész Egyesület elnökségi tagjával.
A jó hír Jászberényből származik, ahol a múlt hét végén rendezték a 31. Mézvásár és Méhész Találkozót.
A méz itthoni népszerűsítésének köszönhetően hét év alatt több mint a duplájára nőtt a mézfogyasztás Magyarországon – mondta egyebek mellett a megnyitón az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára. Feldman Zsolt hozzá tette: az egy főre jutó éves mézfogyasztás a 2010-ben jegyzett mintegy 30 dekagrammról csaknem 80 dekagrammra emelkedett. Ez szép emelkedés, még akkor is, ha Nyugat-Európában ennél jóval több mézet esznek.
A magyar méhészek által előállított méz többletét „javítómézként” döntően a német, a francia és az olasz piacon értékesítik.
Eddig a jó hír, de a jászberényi találkozón is az egyik fő téma volt az idei nagyarányú méhpusztulás. A magyar méhállomány mintegy fele odaveszett a tavaszi, nyári tömeges mérgezés során.
Nálunk is nagy a baj
Az országos hírportálok a napraforgó virágzásával hozzák összefüggésbe a kialakult tragikus helyzetet, de Rajki József szerint, aki egyébként a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) alkalmazásában az orosházi egyesület egyik méh-egészségügyi felelőse, korábban kezdődtek a bajok.
– Azt kell mondjam, hogy a mérgezés nem a napraforgóval, hanem még májusban a repcével kezdődött. Ekkor – a saját állományomról beszélek – a családok bogár állományának a fele elhullott. Bár a megindult vizsgálatnak nincs még hivatalos eredménye, azt gondolom, hogy az EU által már betiltott szerekkel kezelt vetőmag okozta a mérgezést. A megmérgezett méhek egy része vissza sem tudott jutni a kaptárba, a repce-, később a napraforgó táblán pusztult el. Ráadásul az akác virágzása idején a megfeleződött méh létszám, a szokásos mennyiségnek is csak mintegy felét tudta begyűjteni. Ez komoly, milliós nagyságrendű kár, hisz az üzemanyag, munkadíj és egyéb költségek nem csökkentek, sőt emelkedtek. A méz felvásárlási ára is évek óta ugyan az – sorolja a bajokat Rajki József.
” Hiába minden, ha szándék…”
A jászberényi találkozón a méh pusztulással kapcsolatban az államtitkár kijelentette: – Ez is megmutatta, milyen szoros szakmai párbeszédre, napi szintű együttműködésre van szükség a méhészek és a mezőgazdasági területek gazdái között. A felelős mezőgazdasági termelés és a felelős méhészkedés csak együtt lehet sikeres, „ha hibázik az egyik, annak nagyon komoly következményei vannak a másik oldalon” – tette hozzá, jelezve, a tömeges méhpusztulás okainak feltárására még folynak a vizsgálatok. „Abban a legeltökéltebbek vagyunk, hogy az agrártermelési oldalon minden olyan ésszerű és működőképes szabály, illetve gyakorlat megvalósítását segítsük, amely védi a méheket és ezáltal a magyar méhészeket”.
Ez az egyik oldal, ugyanakkor továbbra is ott vannak a gazdákat bombázó reklámok, melyek a már uniós szinten betiltott, neonikotinoid hatóanyagú csávázó szerrel kezelt vetőmag vásárlására buzdítanak, kihasználva, hogy az EU által meghatározott türelmi idő csak decemberben jár le.
– Nem tudjuk, mit eszünk, hisz ezek a vegyszerek bele kerülnek a napraforgó olajba, repce olajba is. Ha továbbra sem tudjuk hatékonyan megvédeni a túlzott vegyszerezés hatásaitól az állományainkat, akkor a híresen jó minőségű magyar méz esetleg hamarosan a múlté lehet – teszi hozzá Rajki József.
