Egy orosházi, aki filmbeillő történetek között éli mindennapjait. Dr. Nagy Sándor, az Orosházi Járási Ügyészség vezetője több évtizede lépett a jog izgalmas útjára. Pályafutása alatt érdekesebbnél érdekesebb ügyek végére sikerült pontot tennie. Életéről, és magáról az ügyészi szakmáról beszélgettünk vele.
Orosházán született, gyökerei ide kötik Nagy Sándort. Városalapító ősök leszármazottja, ezért szülővárosa még kedvesebb szívének. Anyai ágon egyik felmenője a vallásuk miatt elüldözött zombai telepesek egyik vezetője volt. Még gyermekként ismerkedett meg az ügyészi hivatás szépségével dr. Kereszti Sándorral való ismeretségén keresztül, lenyűgözték az akkori vezető ügyész érdekes történetei. Bár házassága miatt Szegedre sodorta az élet, immár három és fél évtizede első, és egyetlen munkahelye az Orosházi Járási Ügyészség.
– Több helyre is hívtak magasabb pozíciókba, Szegedre, a fővárosba, de nem fogadtam el ezeket a csábításokat. Ebből a szempontból nem vagyok túl ambiciózus, nekem tökéletesen megfelel az itteni munka. Egyébként egy kisváros is tud érdekes ügyeket produkálni. Azért is találom szépnek és izgalmasnak a hivatásomat, mert mások megveszik a bűnügyi történeteket könyv formájában, nekünk ezt ingyen az asztalunkra teszi nap, mint nap az élet, a legzseniálisabb író – fogalmaz.
Izgalmas ügyekből jut bőven arra a bizonyos asztalra, néhány történetet velünk is megosztott a Kozma-díjas ügyész. Egyik legemlékezetesebb esete egy zsarolóról szól, akit a megjelölt pénz átvétele után kellett volna tetten érni, de a kommandósok valamiért pár percet késlekedtek, ekkorra azonban a rendőrség leltározott pénze szőrén-szálán eltűnt. Mindebből nem kis bonyodalom származott. Később derült ki, hogy egy ügyvédjelölt hölgy, – a bandafőnök barátnője – kaparintotta meg a pénzt a rendőröket kijátszva. A hölgy éppen egy jogászszövetségi közös kirándulásra indult volna ügyészekkel, bírákkal, reggel a busz lépcsőjén vették őrizetbe.
– Volt olyan eset is, amikor a csaló más házát, mint a sajátját akarta eladni, de nem tudta, hogy bonyolult jogi okok miatt a ház valójában tényleg az övé. Csalni akart, mégsem sikerült neki. Jogi kuriózum az az ügy, amelyben egy 19. századi, de még hatályban lévő kereskedelmi törvényre alapozottan emeltem vádat – emlékezett vissza.
Egy ügyész napja, ahogy fogalmazott Nagy Sándor, nem éppen tűnik romantikusnak. Az ügyészi munka nagyobbik része nyomozások törvényességi felügyelete, irányítása, ami terjedelmes ügyiratok íróasztal melletti olvasását, döntéseket, intézkedéseket, ezek írásba foglalását jelenti, a munka kisebb része a tárgyalóteremben a bíróság előtti vádképviselet. Ahogy elmondja, az ügyeket nem lehet letenni és a munkahelyen hagyni, sok esetben fordul elő, hogy otthon, vagy az autót vezetve rajzolódik ki az ügy megoldása.
A jó ügyész mindenekelőtt tisztességes, jól felkészült és szorgalmas
– Logikusan kell gondolkodnia, rendelkeznie kell egyfajta – a szó nemes értelmében vett – józan paraszti ésszel. Emellett hasznosnak bizonyulhat a történések emberi, erkölcsi megítélése szempontjából a saját élettapasztalatai mellett a szépirodalmi olvasottság is – teszi hozzá.
A magyar ügyészség napja alkalmából az ügyészségen adományozható legmagasabb elismerést vehette át, Kozma Sándor-díjban részesült.
– Nagyon örülök annak, hogy engem érdemesnek találtak erre a kitüntetésre, de álszerénység nélkül gondolom, hogy hozzám hasonlóan még szervezetünkben sokan megérdemelnék ezt a díjat. Az külön örömmel tölt el, hogy nem csak nagyvárosok sztárjogászai kaphatnak kitüntetést, hanem személyemben egy kisváros hivatalnokának a munkáját ismerték el – nyilatkozta az ügyész. Hozzátette, reméli a jövőben még számos méltó pályatársa részesülhet hasonló megtiszteltetésben.
