Kevesebb, mint egy év alatt tanult meg magyarul és németül, imádja a magyar konyhát, kedvence a gyümölcsleves, imád kerékpározni. Margaux (Margó) véleménye szerint a magyarok előzékenyebbek és udvariasabbak, mint a belgák. Az itt töltött idő után úgy érzi, kissé ő is magyarrá vált.
Közel egy éve lesz, hogy Margaux Descan Magyarországra érkezett az AFS nemzetközi csereprogram keretében. Csehország és Szlovákia mellett Magyarország volt a cél. Margaux az OrosCafénak elmondta, nem bánta meg, hogy Magyarországra került.
– Mindenki Spanyolországot, Dél-Amerikát jelölte meg, mert mindenki spanyolul akar tanulni. Én egy különlegesebb nyelvet szerettem volna, ezért választottam ezt a három országot. Persze a választásnál közrejátszott, hogy nagyon keveset tudtam Csehországról, Szlovákiáról és Magyarországról. Nem bántam meg, hogy ide kerültem, megszerettem az országot és az embereket – mesélte Margaux.
Belgium és Magyarország is európai ország, mégis más
A fiatal lány Tótkomlóson talált új otthonra. Befogadócsaládja már tapasztalt ebben a témában, öt cserediákjuk volt. Margaux csereévi tanulmányait a Táncsics gimnáziumban kezdte. Mikor belépett az intézmény kapuján nem beszélt magyarul, németül pedig pár szót tudott. Anyanyelvével, a holland nyelvvel kevésbé tudott Magyarországon érvényesülni, kényszerhelyzetbe került, ezért megtanult magyarul. Hónapok alatt sikerült olyan szinten elsajátítania a nyelvet, hogy a helyi füleknek fel sem tűnik az, hogy kétezer kilométerről érkezett a Viharsarokba.
– Nehéz volt új barátokat szerezni, mert először nem beszéltem a nyelvet. Fogadótestvérem tavaly Belgiumban volt az AFS programmal cserediák, vele tudtam hollandul beszélgetni még a kezdetek kezdetén, de szépen lassan áttértünk a magyarra, utána már könnyebb volt a barátszerzés is – mesélte Margaux.
A magyar nyelv nagyon nehéz, állítja Margaux, de annyira különleges számára, hogy egyből megszerette. Az s, az sz, a gy és a ty hangok a kedvencei, mivel ezeket a legnehezebb kiejteni. Ehhez jönnek még a hosszú és a rövid magánhangzók is. A fiatal cserediák imádja a verseket, a nyelv iránti szeretét ez csak jobban megerősítette. A kezdeti kultúrsokkból mára sikerült kiverekednie, de eleinte megannyi furcsasággal, szokáskülönbséggel kellett szembesülnie, többek között azzal, hogy a magyarok tisztelettudóbbak, mint a belgák.
– Magyarországon sok pár csókolózik az utcán, ami otthon nem igazán szokás. Furcsa volt az is, hogy a magyarok mindig esznek levest. Érdekes volt, hogy itt rengeteg ünnepnap van a hazámhoz képest. A magyarok előzékenyebbek, köszöntik egymást, kezet fognak, a férfiak pedig kinyitják a hölgyeknek az ajtót – mesélte a cserediák. Hozzátette, nehéz felidéznie, mi okozott nála döbbenetet, ma már ezek a dolgok számára is természetessé váltak.
Brugge után Tótkomlós
Brugge egy élettelteli, pezsgő város az Északi-tengernél, míg Tótkomlós egy párezer lakossal rendelkező, nyugodt kisváros az Száraz-ér partján. Szembeötlő a különbség a két település között, Margaux ennek ellenére imádja a dél-békési várost.
– Mindenki köszön nekem az utcán, ez először még nagyon szokatlan volt, de szerintem sikerült beilleszkednem és elfogadtak a helyiek, már tudják ki vagyok, honnan érkeztem. Szeretem, hogy Tótkomlós ilyen nyugodt település. Busszal járok be Orosházára, így van időm nézelődni. Nagyon szeretem a pusztát, mindig magával ragad, gyönyörű a táj és a természet – mondta Margaux.
Felmerül a kérdés, hogy az eddig itt töltött kilenc hónap alatt, a kulturális különbségek, valmint az eltérő szokásvilág hatására mennyire hiányzott a belga család, a brugge-i otthon. Margaux egyszerűen annyit válaszolt: egyre kevésbé. A technikának köszönhetően napi kontaktusban tudott lenni az otthoniakkal, nem érezte magát elszigetelve, így könnyebben vette az akadályokat. Természetesen fogadócsaládja mindenben a segítségére volt.
– Ez nem olyan, mint egy nyaralás, ugyanis egy idő után már úgy éreztem: otthon vagyok. Majdnem mindennap beszélek a rokonokkal, hetente felhívom őket telefonon. Tudják, hogy jól vagyok és ők is jól vannak, ez megnyugtat. Az sem jó, ha túl sokat beszélek velük, mert akkor többet gondolok rájuk – ecsetelte enyhe mosollyal az arcán.
A magyar ételnek nincs párja
Hamar rájött Margaux, hogy a magyar konyhával nem lesznek problémái, annak ellenére, hogy vegetáriánus étrendet folytat. Meglepetésként érte a tény, hogy Magyarországon mennyi rántott étel van. Való igaz, hogy mi magyarok gond nélkül kirántunk mindent, még az asztalfiókot is. Így vegetáriánusként is talált olyan ételeket, melyeket nyugodtan fogyaszthat. Legkedvesebb számára a gyümölcsleves, amely ezidáig ismeretlen volt számára. Ezzel kapcsolatban hozzátette, imádja, hogy mindenhol vannak gyümölcsfák, Belgiumban nem jellemző.
– Sosem ettem gyümölcslevest azelőtt, nagyon szeretem, a lángosról és a kürtőskalácsról nem is beszélve. Tetszik, hogy ennyi rántott étel van, nagy kedvencem a rántott gomba. Jó a magyar konyha – mesélte. Hozzátette, nagyon jó dolognak tartja az iskolákban a büféket, náluk ez nem jellemző.
Lassan vége a csereévnek, hamarosan itt a búcsú ideje. Tíz hónap telt el azóta, hogy Margaux hazánkba látogatott. Úgy érzi, az itt eltöltött hónapok kissé magyarrá tették. Imádja a pusztát, az embereket, és az ételeket. Júniusban búcsúzik, de nem végleg. Augusztusban újra visszatér immár második otthonába. A csereév után egy másik Margaux tér vissza Brugge-be, egy önállóbb, felnőtt és magyar Margaux.
