Gyulára utazik április közepén a Kodály Zoltán Gyermekkórus, amelyet az „Éneklő Ifjúság” hangversenysorozat szervezői kértek fel a közreműködésre. Előtte azonban a Vörösmarty iskola ének-zenei tagozatára pót-meghallgatást tartanak február 26-án.
AMagyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége – KÓTA április 13 – 15. között rendezi Gyulán az „Éneklő Ifjúság Szakmai Napok és Koncertek” elnevezésű hagyományos programját. Idén Erkel Ferenc tiszteletére, szülővárosában gyűlnek össze a kórusok, hogy meghallgassák egymást, illetve közösen énekeljenek.
A Kodály Zoltán Gyermekkórus a KÓTA Ifjúsági és Zenepedagógiai Szakbizottságától kapott meghívást a rangos eseményre.
– A felkérés azt mutatja, hogy kórusunk jó híre eljutott a KÓTA-hoz is, és értékelik a magas színvonalú kórusmunkát, mely a zenei tagozaton folyik – fogalmazott Pörneki Attila kórusvezető. – A szereplés kitűnő lehetőség nemcsak a Vörösmarty Mihály Általános Iskola, hanem a város jó hírnevének öregbítésére is. Ápilis 24-én lesz az Éneklő Ifjúság megyei Kórusminősítő Hangverseny, mely előtt kitűnő főpróba is egyben a gyulai szereplésünk – emelte ki.
Hozzátette, hogy a kórusminősítő hangversenyen mindössze tizenkét kórust vehet részt, köztük a Kodály Zoltán Gyermekkórus, melynek az elmúlt héten hivatalosan elfogadták, és visszaigazolták jelentkezését, ahogy a Kicsinyek Kórusáét is.
Az Éneklő Ifjúságon a hagyományoknak megfelelően idén is lesz közös éneklés, Bartók Béla Békés megyei gyűjtéséből hangzik el egy népdalcsokor. A Kodály kórus is ennek megfelelően készül a fellépésekre. Pörneki Attila szerint nagy kedvvel és alázattal, amely a gyerekek egyéb iskolai tevékenységén is meglátszik.
– Azok a gyerekek, akik magasabb óraszámban tanulják az ének-zenét, valamint kórusban énekelnek, minden tárgyból jobb a teljesítményük. Szebben beszélnek, jobban olvasnak, hamarabb sajátítják el a folyamatos olvasást – fejtette ki. – De megmutatkozik a matematikai készségekben is, mivel a gyerekek könnyebben megtanulnak számolni. Ez annak köszönhető, hogy – Kodályt idézve – a zene az nem más, mint hangzó matematika – mondta.
Úgy véli, említésre méltó a zenei nevelés fegyelmező hatása is, mert a közös éneklés minden gyermeket fegyelmezett magatartásra és felelősségérzetre nevel. Az az élmény pedig, amelyet egy nagyszabású mű megtanulása, majd előadása jelent a nagyérdemű előtt, leírhatatlan.
– Ezért szeretettel ajánlom figyelmébe a nagycsoportos gyermekeknek és szüleiknek zenei tagozatunkat, mely nemcsak városunkban, de megyénkben is egyedülálló. A tagozatra már lehetett jelentkezni, a betegségek miatt azonban február 26-án pót-meghallgatást tartunk a Vörösmarty Mihály Általános Iskolában 15-17 óráig – hívta fel a figyelmet Pörneki Attila.
Az Éneklő Ifjúság hangversenyről
A Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége 1970 óta szervezi és koordinálja az „Éneklő Ifjúság” hangversenyeket. Ezt a kifejezést először Bárdos Lajos használta. Az ő kezdeményezésére rendezték meg az első nagy ifjúsági hangversenyt 1934. április 28-án, a Zeneakadémia nagytermében.
Ez a szép hagyomány, azóta is folytatódik: tavasszal országszerte szerveznek ifjúsági hangversenyeket. E rendezvények csúcspontjaként az Éneklő Ifjúság Napjához, április 28-hoz kapcsolódva évente tartanak háromnapos szakmai konferenciát más-más helyszínnel. A cél az, hogy az ország minden területe, megyéje bemutathassa saját értékeit, s mindazt, amit az ének-zene tanítás terén, a kóruskultúrában elért. Az érdeklődő karnagyok előadásokon, bemutató órákon, próbákon vesznek részt, kóruskoncerteket hallgatnak meg. Ezúttal Gyulán.
