Öt évtizedes, sikeres pályafutás zárult le a minap, amikor munkaadója és kollégái elbúcsúztatták Tercsi József Venesz-díjas mesterszakácsot. Főztjétől azonban nem kell végleg elköszönni, heti két-három alkalommal visszatér a Hotel Brill tűzhelye mellé.
Minden szavából árad, hogy élete a főzés. Ezen pedig semmit nem változtat az, hogy mostantól nyugdíjasként készíti házias ízű ételeit, például az általa megálmodott orosházi tányérost, sokak kedvenc levesét.
A tekintete is fiatalosan csillog – meghazudtolva éveinek számát – miközben arról mesél, hogyan kezdődött a pályája.
– Nem szakács szerettem volna lenni, hanem felszolgáló, de oda akkoriban csak érettségizetteket vettek fel, így ki kellett egyeznem az előbbivel. Szerencsére gyorsan megszerettem, és soha nem bántam meg a döntésemet – mondja meggyőződéssel.
Tanulóként a hódmezővásárhelyi Fekete Sasban sajátította el az alapokat, majd Békéscsabán folytatódott a pályafutás. Nem is akárhogyan, hiszen 23 évesen, fiatal újítóként konyhafőnök lett.
– Már akkor csináltam ínyenc klubot, ami abban az időben nagy szó volt. A kollégák később mondták is, hogy megelőztem a koromat – idézi fel az első éveket. – Kakukkfüvet, bazsalikomot, tárkonyt, szurokfüvet, csombort használtam a megszokott só-bors kombináció helyett. Az így készített ételek receptjei mindig megjelentek a megyei hírlap ajánlójában.
Az első versenyek
Tehetségét a háziasszonyok mellett akkori főnöke is felfedezte, együtt neveztek be az első versenyre, amelyet Tercsi József megnyert. A győzelmet számos másik követte, harminc évesen pedig megkapta a mesterszakács címet, az elsők között Békés megyében.
– Akkor már a Hotel Alföldben dolgoztam, szintén konyhafőnökként. Nagy kihívás volt az számomra, de nagyszerű kollégákat irányíthattam. A tanulók pedig egytől-egyig megtalálták azóta a helyüket különböző éttermek élén – emlékszik vissza érezhető büszkeséggel.
A versenyzéssel a tizenhárom Alföldben töltött év alatt sem hagyott fel, sorra szerezte a helyezéseket, amelyeknek eredményeként 1992-ben elutazhatott Sevillába a világkiállításra a magyar szakácsválogatott tagjaként.
– Pályám egyik legizgalmasabb időszaka volt a kint töltött fél év. Rengeteget dolgoztunk, hiszen több száz emberre főztünk nap, mint nap, de eközben hatalmas mennyiségű tapasztalattal lettem gazdagabb és nagyon sokat tanultam – eleveníti fel a huszonhat évvel ezelőtti eseményeket.
A hazatérés után balatoni esztendők következtek, egy évtizede pedig ismét az orosháziaknak főz. A magyaros ételek mellett az olasz konyha a kedvence. Pályafutása megkoronázásaként 2010-ben Venesz-díjat kapott, amellyel válogatott és Oscar-díjas mesterszakácsok illusztris társaságához csatlakozott.
És, ha már illusztris társaság, akkor ide kívánkozik, hogy vendégekből is akadt jó néhány, akiknek a neve ország-, sőt világszerte ismert.
– Már a Fekete Sasban, tanulóként is találkoztam hírességekkel, főleg énekesekkel, akik a különböző rendezvényekre érkeztek. Aztán az Alföldbe rendszeresen érkeztek az akkori pártvezetés legfelsőbb köreiből, de főztem például Antall Józsefnek, Göncz Árpádnak. Sevillában pedig jöttek világsztárok is a pavilonunkba: Alain Delon, José Carreras nem is egyszer nálunk vacsorázott, Károly király lánya rendszeresen nálunk ebédelt – sorolja a neveket.
Csak amit ő is szívesen megenne
Azóta – mint mondja – nagyot változott a főzés, a technológiáról nem is beszélve. A kezdeti széntüzeléses tűzhelyeket mára a legmodernebb berendezések váltották fel, aminek ő is örül, hiszen nagyon megkönnyítették a munkát. A lényeg azonban nem változott.
– Varga Sándor Oscar-díjas mesterszakács tanította nekünk még Sevillában, én pedig azóta is ebben a szellemben főzök. Azt mondta, csak olyan ételt szabad kiadni a kezünkből, amit mi is szívesen megennénk, illetve, mindenből csakis a legjobbat használjuk – vallja Tercsi József.
Akik kóstolták a főztjét, tudják, hogy komolyan gondolja. Nem csak az étteremben, otthon is, ahol szinte mindig ő főz. Mostanában egészségesebb ételeket, mert a nyugdíjba vonulással új célt tűzött ki maga elé: fogyókúrába kezdett, nyárra szeretne legalább tíz kilótól megszabadulni. Tőle ez az elhatározás is természetesnek hangzik, mint minden más, úgyhogy a Brill nyári vendégeinek már biztosan egy vékonyabb Tercsi József készíti majd a finom fogásokat.
