A magyarországi németek kiűzésének emléknapja alkalmából tartott rendhagyó történelemórát az Eötvös iskolában a Német Nemzetiségi Önkormányzat.
Különleges nap január 19-e a Német Nemzetiségi Önkormányzat életében. Ekkor tartják ugyanis az 1946-ban kiűzött magyarországi németek emléknapját. Ezt a szervezet minden évben megrendezi, idén a Katolikus Templomban tartott megemlékezést követően az iskolákat járva tartottak rendhagyó történelemórákat. Ezek azonban nem értek véget az emléknappal, több helyen jártak ezen a héten is.
Január 24-én az Eötvös József Katolikus Általános Iskolában tartott a diákoknak egy rövid előadást Abonyi Lajos, a Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke.
Az előadásból kiderült, hogy az 1941-es népszámlálás szerint a magyarországi lakosság 5 százalékát, több, mint 500 ezer embert tettek ki a német nemzetiségbe tartozók. Sokan vettek közülük részt a II. világháborúban a magyar és német haderőknél egyaránt szolgálva.
– A történelemkönyvekben ezek a részek nagyon apró betűkkel vannak megemlítve, ráadásul azok csak a kitelepítésről szólnak, holott inkább kiűzetésről, elhurcolásról beszélhetünk. A magyarországi németek egy részét a Szovjetunióba vitték ki, kényszermunkára. Voltak, akiket pedig kiűztek az országból, elvesztették vagyonukat, állampolgárságukat – idézte fel az akkori eseményeket Abonyi Lajos.
Mint kiderült, a háború végét követően 1946 január 19-én indultak el az első marhaszállító vagonok Budapestről, amikre magyarországi német lakosokat raktak fel. Az elűzetésnek több fázisa volt, 1946-ban indult, 1948-ban fejeződött be. Az utolsó fázis a Szovjetunióba, kényszermunkára szállított emberek mellett már Németország szovjet megszállási övezetébe ment, miután az amerikai övezetbe már nem tudtak több embert befogadni. Mindössze 60 kilogrammnyi értéket vihettek magukkal.
Nekik szeretne továbbra is minden évben emléket állítani a nemzetiségi önkormányzat, emlékezve rájuk minden év január 19-én és megismertetni történetüket az iskolásokkal.
