E heti választottunk nem Orosházán látta meg a napvilágot, de már hosszú évek óta az orosházi cselgáncsos palánták oktatója, mestere. Tanítványai sikereivel pedig városunk hírnevét is öregbíti.
Tóth Béla 1959-ben Dévaványán született, de Budapesten nőtt fel. Ott járt iskolába és ott ismerkedett meg szeretett sportjával, a dzsúdóval is. A gépészeti szakközépiskola tanulójaként, tizenkét évesen kezdte a sportot a Budapesti Honvédban.
Ez a lépés meghatározta egész későbbi életét, pályafutását. Nem sokkal az érettségi után sportinstruktor lett a Honvédnál. Polgári alkalmazottként, hivatásos sportoló lett. Később a Testnevelési Egyetemen szakedzői képesítést szerzett.
– A Honvédban a sportolói karrierem szépen kezdett felfelé ívelni. 1978-ban junior Európa bajnoki címet szereztem, amivel első számú várományosa lettem az 1980-as olimpiai indulásnak. Sajnos másként alakult. A Honvéd akkori vezetői két idősebb versenyzőt támogattak, mondván, ez számukra az utolsó igazi lehetőség, előttem pedig még ott az egész felnőtt karrier. Végül egyikük sem utazott Moszkvába. Egy kecskeméti srác jutott ki, akit addig rendszeresen legyőztem – meséli keserűen Tóth Béla.
Az olimpiai indulás miatti csalódás nagyban hozzájárult, hogy Béla útja a Honvédból Tatabányára vezetett. Öt évet élt és sportolt a bányászvárosban. Tatabányai edzője távozásakor már „öreg” versenyzőként, huszonhat évesen döntött a versenyzés helyett az edzősködés mellett.
– Fiatal edzőként a sportág fellegvárába, Paksra hívtak, én pedig mentem. Ott öt évig edzője lehettem a későbbi olimpiai bajnok Kovács Antalnak. „Atom Anti” barcelonai győzelme előtt egy évvel kellett családi okok miatt, feleségem szüleihez, Szentesre költöznöm. Antival egyébként a mai napig jó, mondhatni baráti kapcsolatot ápolunk. Mindig nagy tisztelettel beszél rólam, mint nevelő edzőjéről – hangsúlyozza a mester.
Család
Feleségével 1979-ben házasodtak össze. Már az Európa-bajnoki cím megszerzésekor szurkolt Bélának, aki állítja, hogy az aranyérem megnyeréséhez a párja jelenléte nagy részben hozzájárult.
– Két gyermekünk született, Máté és Gellért és van két kislány unokám, akik közül az idősebb – nagy örömömre – már érdeklődik a cselgáncs iránt és jár hozzám edzésre. Szabadidőmet igyekszem maradéktalanul velük tölteni. Sajnos a munka és a két dzsúdó egyesület mellett ez nagyon kevés – teszi hozzá.
Szentes, Orosháza
A paksi éveket követő szentesi időszak nagy változást hozott a mester életében. Az alföldi városban sem feledte azonban szeretett sportágát és első dolgai egyike volt egy szentesi dzsúdó egyesület létrehozása. Diáksport egyesületként indult, később azonban megszűnt az iskola és lett belőle a máig működő Petőfi Judo Sportegyesület.
– Az iskola megszűnésével körülbelül egy időben érkezett a felkérés Orosházáról, miszerint megüresedett a Thék Endre utcai birkózóterem és vállalnám-e ott a dzsúdó oktatását. Vállaltam. Öt gyerekkel indult 2007-ben, de három év múltával már hetvenen voltunk és kinőttük a termet. Ezután kerültünk át mai helyünkre a „Mezgé” B épületébe. 2010-ben hívtuk életre az Orosházi Judo Sport Egyesületet. Szépen fokozatosan elkezdtek jönni az eredmények is – idézi fel az orosházi indulást Tóth Béla.
Az indulás óta az orosházi dzsúdósok több korosztályos magyar bajnoki címmel büszkélkedhetnek. Van érmük diákolimpiáról és szenior magyar bajnoki helyezést is sikerült elérni. A mester hitvallása, miszerint a sok befektetett munka előbb-utóbb meghozza gyümölcsét, beigazolódni látszik.
Tehetséges fiatalok tehát vannak, de hogy belőlük később válogatott versenyzők váljanak, ahhoz még több dolog kellene.
– Először is célunk egy önálló terem, ahol nem kell pakolni a szőnyeget, ahol a szabadabban tudjuk meghatározni az edzések számát és az időbeosztást. Ezeken az apróságokon nagyon sok múlik. Aztán egy bizonyos tudás elsajátítása után külföldi korosztályos versenyeken is indítani kellene a tehetségesebb gyerekeket. Egyrészt megismernék a korosztály legjobbjait, tanulhatnának egymástól, másrészt azt a későbbi győzelmekhez elengedhetetlen versenyrutint is meg tudnák szerezni – hangsúlyozza a mester.
Azt csinálhatom, amit szeretek
A testnevelő tanár és dzsúdó edző, a leginkább becsült és legvisszataszítóbb emberi tulajdonságokat, valamint a boldogságot firtató kérdésünkre is azonnal kész van a válasszal.
– Nagyon nem szeretem, ha nem fair valaki. Ez a sportágamból is fakad. Ebből következik, hogy becsületesség, a következetesség, a kitartás azok a tulajdonságok, amelyeket a leginkább sokra tartok és ezt tanítom a diákjaimnak és a rám bízott sportolóknak. Hála az égnek azt csinálhatom amit szeretek. Edző vagyok és testnevelő tanár. Egyik kiegészíti a másikat. E mellett örülök az unokáimnak, a tanítványaim sikereinek. Remélem még sokáig – vallja az edző.
