A „tündéri bohózat” Csokonai Vitéz Mihály életének egyik legkilátástalanabb időszakában született. Kézirata nem volt, az író rögtönözve diktálta csurgói tanítványainak a dialógusokat, innen a nyolcféle verzió, amely közül Jókai József szövegét alkotta színpadra Zalán Tibor dramaturg.
A Békéscsabai Jókai Színház az új évad ifjúsági bérletében középiskolásoknak ajánlja előadását. Az első olvasópróbán, szeptember 26-án Merő Béla rendező avatta be a színészeket, a közreműködőket és a sajtó képviselőit a színdarab rejtelmeibe, keletkezési körülményeibe, műfaji sajátosságaiba, különleges karaktereibe – írja Niedzielsky Katalin.
„Jókais sztárszereposztásban” mutatja be a színház Csokonai művét, amely október 24-én kerül a közönség elé. Karnyónét Fehér Tímea játssza, férjét, az idős kalmárt Jancsik Ferenc. Samut, a fiukat Czitor Attila kelti életre, Karnyóné szobalányát, Borist Kovács Ágnes színészhallgató, boltoslegényét, Lázárt pedig a Jászai-díjas Bartus Gyula. Lipittlotty pesti gavallér figuráját Katkó Ferenc, Tipptopp párizsi gavallérét Tege Antal alakítja, Kuruzs doctort, alchimistát, poétát Nagy Róbert.
Egyed Zoltán tervezi a díszletet, Petrovszki Árpád a jelmezeket. Király Péter a zeneszerzője, Kerekes Judit a koreográfusa, Galambos Hajnalka a korrepetitora a zenés bohózatnak.
Seregi Zoltán hangsúlyozta: a Jókai Színházban fontos célkitűzés, hogy az évad műsortervének gerincét, kétharmad részét magyar klasszikus darabok adják, ennek jegyében mutatják most be Csokonai bohózatát, lesz még Mikszáth-előadás, Szabó Magda, volt már Tamási Áron drámája.
A Karnyónét nem kell aktualizálni
Merő Béla elmondta, hogy a szövegkönyvet Csokonai diákjai, illetve a színészek írták le, és Zalán Tiborral most közösen választották átköltésre, bemutatásra a Jókai Mór édesapja, Jókai József által készített változatot.
– Csokonai, aki Moliére-t fordított, nagyon jól ismerte a színházat, Kelemen László társulatát, amely az első magyar társulat volt, de ismerte a korabeli pesti magyar színjátszást, illetve a bécsi népszínművek világát is, a diákszínjátszást, a vándortársulatok életét. Mindez tetten érhető a Karnyóné dramaturgiáján – magyarázta a rendező. – A bohózatot mégis inkább a magyar irodalom első groteszk alkotásának, első abszurd drámájának nevezem, hiszen Csokonai után egészen Örkényig kellett várni, hogy a következő abszurd remekmű megszülessen.
Mint mondta az első magyar abszurd drámában minden szereplőnek megvan a saját nyelvezete. A kérdés az, hogy képesek-e egymást megérteni. Pénzhajhászás, számítás is van persze a darabban, de ez a felszínes megközelítés. Csokonait nem kell aktualizálni, mert nagyon is aktuális – szögezte le a rendező.
