A címben említett ételeket igen, hagyományos kakaós csigát már nem biztos, hogy árulhatnak az iskolai büfékben szeptembertől. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma körlevélben tájékoztatta az iskolaigazgatókat, mit árusíthatnak és mely termékek tiltottak az oktatási intézmények kereskedelmi egységeiben. Mit szólnak mindehhez a büféket üzemeltető vállalkozók?
A szigorítás nem új keletű, de ami eddig csak ajánlásként szerepelt, mostantól kimondottan tilos. Így chipsadó hatálya alá eső termékeket, például chipset, cukros üdítőket, energiaitalt, csomagolt sós termékeket nem árusíthatnak a sulibüfékben.
A tárca parlamenti államtitkára, Rétvári Bence úgy fogalmazott sajtótájékoztatóján, hogy senki nem szeretné, ha gyermeke reggelije egy energiaital, tízóraija pedig chips lenne. Márpedig odafigyelés nélkül ez könnyen megvalósulhat.
A szülőkre is fontos szerep hárul
A kérdés az, hogy az iskolabüfék kínálatának szabályozásával és annak ellenőrzésével elérhető-e a kívánt cél, azaz, hogy a gyerekek egészségesebben étkezzenek és leszokjanak a túlcukrozott, mesterséges adalékanyagokkal ellátott, fejlődésüket, növekedésüket hátrányosan befolyásoló élelmiszerekről.
Szűcs Gabriella, az Orosházi Református Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola gazdasági vezetője azt mondja, a helyzet sokkal bonyolultabb ennél.
– A gyerekeket nem könnyű rávenni, hogy az egészséges ételeket válasszák és, ha otthon nem történik meg a rászoktatás, akkor próbálkozhatunk mi itt – fogalmaz magánemberként. – Lehet persze megkóstoltatni velük, irányítani őket egy kicsit, mint az iskolagyümölcs program vagy az egészségnapok, de ha alapvetően otthonról nem hozza ezt az igényt vagy legalábbis ezt a fajta kíváncsiságot, akkor nagyon nehéz – teszi hozzá.
A büféket üzemeltető vállalkozók szintén elég reménytelennek érzik a helyzetüket. Fel kellene tölteniük az polcokat szeptemberre, de nem igazán tudják, mivel és egyelőre az ÁNTSZ sem tudott mit mondani Kondacs Andrásnénak, aki 20 éve üzemelteti a református iskola büféjét.
– Csokoládéból, müzli szeletből például nem árulhatjuk ezután csak a 20 százalék cukortartalom alattiakat. Na most ezek vagy diabetikusak és emiatt az áruk csillagászati vagy szimplán csak jóval drágábbak, mint a többi – világítja meg a problémát egy másik oldalról. – Nem minden szülő teheti meg, hogy annyi pénzzel engedi el gyermekét otthonról, amiből ezeket ki tudja fizetni. Akkor ők csak nézik majd? – teszi fel a kérdést.
Egyébként mindenki Icuka nénije évek óta korpás pékáruból készíti a szendvicseket és azt tapasztalja, hogy a diákok ezt is ugyanúgy elviszik, mint korábban a hagyományos, fehér lisztből készülteket. Édességekkel sem tömik magukat, viszont úgy érzi, a választás lehetőségét meg kellene hagyni nekik.
– Nekünk pedig azt a lehetőséget, hogy életben tartsuk a büféket. Valljuk be őszintén, minket elsősorban az édességek tartanak el és nem missziós tevékenységet folytatunk. Ugyanolyan adófizető vállalkozók vagyunk, mint bárki más és egyre jobban kihúzzák a lábuk alól a talajt – fogalmaz.
Nincsenek felkészülve a büfék
A jogszabály tejtermékek, tehát joghurtok – abból is a natúr vagy cukormentes – és gyümölcsök árusítására szólít fel. Az iskolabüfék többsége azonban nincs felkészülve ezek megfelelő elhelyezésére és tárolására.
– Az iskolák nagy részében nem építettek külön büféket annak idején. Szertárból alakították ki őket vagy a folyosóból lecsíptek egy sarkot. Nekem például nincs helyem arra, hogy tejtermékes hűtőt beállítsak. A gyümölcsöt szintén nem tudom tárolni. Nagyobb tételben lenne érdemes beszerezni, de hová tegyem? – kérdezi megint csak.
A kormány szándékát érti, hiszen ma a felnőttek 30 százaléka túlsúlyos vagy elhízott, de minden ötödik kisfiú és negyedik kislány is ezzel küzd már 7 évesen. A szemléletváltozás azonban rendkívül hosszú folyamat, amiben üzemeltetőik szerint az iskolai büfék nem játszhatnak akkora szerepet, amekkorát szánnak nekik. Fontosnak érzik, hogy egészséges termékeket is áruljanak, de csak azokból nem tudják fenntartani a vállalkozást.
