Az év utolsó napján késő avar kori „szerencsemalacot” találtak fémkeresés közben a múzeummal együttműködő fémkeresők Mezőhegyesen. Ezzel kívánnak sikerekben gazdag boldog új esztendőt, erőben, egészségben!
A lelet jelentőségéről kérdeztem Rózsa Zoltán igazgatót, a fémkeresésről helyzetképet kérve, és választ arra a kérdésre, mit vár ettől az esztendőtől.
– Ez egy nagyon aranyos szimbólumrendszer, ami kezdődik azzal, hogy december 31-én találta Tóth Gábor, egyik mezőhegyesi fémkeresősünk. A hasonló daraboknál esetenként lehet az agyart is látni, így vadkanfejes daraboknak is mondják őket (késő avar), tehát szerencsemalacról van szó. Gábor megtakarította, majd csapatunk többi tagja kirajzolta az avar mitológia jellegzetes, állatküzdelmi jelenetét. Majd azóta is tartó email-áradatba kezdtünk: civilek és a szakma képviselői. És nem csak itt, hanem a különféle fórumokon is. Igen. Az élet küzdelem mondá Madách és mennyire igaza volt! És bízva bízunk! Egymásban, és abban, hogy amit mi itt csinálunk az mennyire előremutató dolog! Zászlónkra van tűzve: civil-szakmai kapcsolatok erősítése!
– Úttörőnek számít ez még mindig a szakmában?
– Tavaly novemberben Szolnokon voltunk 3 fémkeresős kollégával egy kerekasztal beszélgetésen. Az orosházi példa (mert arról beszélnek!) hiteles, őszinte – ez volt a visszajelzés, ami alapján tudjuk, hogy nagyon jó irányban indultunk el. Országos szinten tartják számon az itt folyó munkát. Sőt, egy nem túl messzi város keresősei és a helyi múzeum kapcsolatában a bába szerepét látjuk el jelenleg: összekötjük a szálakat. Egységet akarunk a jó emberek között. Nagyon büszke vagyok a keresőseimre! Igazi baráti társaság vagyunk. A küzdelem is közös… ez nem elbújás a felelősség elől, hanem a túlélés záloga.
– Mennyiben gyarapodott a leletek száma, megoldott-e a tárolás, kiállítás lehetősége?
– Az elmúlt évben több mint 3 700 érme került meghatározásra és beleltározásra. Idén folytatjuk, és az ólomplombák kerülnek még sorra. Több mint 13.000 tárgy került eddig a múzeumba. Ezek kicsi tárgyak, de sok kicsi sokra megy: egyre nagyobb gondot okoz a tárolás kérdése. Fémkeresős vonalon is, összességében pedig különösen. A terepi munka alatt talált kerámia-, és kőanyag, az ásatások leletanyaga, vagy a helyigényesebb néprajzi tárgyak elhelyezése egyaránt évtizedes probléma. A fémkeresős tárgyak kiállításokon való szerepeltetését fontosnak tartjuk, idei terveink között is szerepel!
– Mit vár 2017-től?
– Lassú építő munkát a megkezdett úton! Fontosnak tartjuk az utánpótlás kérdését, amelyért hónapokon át tartó utazást, nehéz és kitartó munkát vállaltunk. Reméljük, nyáron sokakat megérint, hogy a kezük munkájából, a nevüket viselő téglából építünk szimbolikus templomot.
