A közel 3 órás, bekiabálásokkal tarkított ülésen a hétből mindössze egy napirendben volt szavazás. A küldöttek leszavazták az érdekeltségi hozzájárulások 104 ezer forintra csökkentéséről szóló javaslatot, így minden maradt úgy, ahogy eddig: minden érintettnek 210 ezer forintot kell fizetni.
Nagy érdeklődés övezte az Orosházi Víziközmű Társulat rendkívüli küldöttgyűlését, teljesen megtelt érdeklődőkkel a városháza nagyterme október 25-én délután. A víziközmű társulat legfőbb szerve küldöttgyűlésként működik, a küldöttek jogosultak minden fontos kérdésben dönteni a társulattal kapcsolatosan. Így az első kérdés az volt, hogy a 31 küldöttből mennyien jelennek meg. Mivel a 15 órás kezdésre összesen 13-an jöttek el, így fél órával később, a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lett az ülés, és megkezdődhetett az érdemi tárgyalás. A jogszabályok szerint a legtöbb határozat meghozatalához elég az ülésen jelen lévő küldöttek több mint felének egységes szavazata.
A küldöttgyűlést Burka László, a víziközmű társulat elnöke nyitotta meg, aki már az elején leszögezte: mindenki véleményét meghallgatják, de szavazásra csak a küldöttek jogosultak.
210 ezer helyett 104 ezer
Az első napirend a 2010. évi ütem érdekeltségi hozzájárulásainak módosításával kapcsolatos döntések meghozatala címet viselte. Burka László elmondta, idén tavasszal már volt szó arról, hogy módosítják az egyéni hozzájárulások összegét, a tárgyalások után az önkormányzattól meg is kapta az elszámolásokat a víziközmű társulat. Minden számítás megvan, ezért most kész anyaggal álltak elő.
Elsőként Imre Edit közgazdász ismertette a csatornaberuházás elszámolásával kapcsolatos számadatokat. Kiemelte, 2010-ben, az akkori információknak megfelelően készültek el a számítások, ezért 210 ezer forintban lett meghatározva az egyéni érdekeltségi hozzájárulás összege. Azóta viszont több pályázaton is nyert az önkormányzat a beruházással kapcsolatban, tehát változtak az összegek, amikről most tudott az önkormányzat beszámolni.
Az elhangzott számok: a csatorna beruházás összköltsége 6 milliárd 689 millió forint volt. Az Európai Unió ennek 84%-át, 5 milliárd 617 millió forintot fizetett. A belügyminisztériumi önerő alapból 18,6 milliót, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium önerő alapból pedig 283 millió forintot nyert pályázaton az önkormányzat. Ezekkel a plusz összegekkel már 88,5 %-ra nőtt a támogatási összeg. A többit az orosházi önkormányzatnak és a tagoknak kellett fizetni. Az önkormányzat 491 millió forintot (7,3%), míg a lakossági és gazdálkodó szervezetek 279 millió forint, azaz a teljes beruházás 4,2%-át fizetik egyéni érdekeltségi hozzájárulás formájában.
Ezen számok alapján végezték el a szakemberek a számításokat, hogy mekkora mértékben lehet csökkenteni az érdekeltségi hozzájárulásokat. A társulat a beruházáshoz adott 279 millió forintot. A víziközmű társulatot terhelő működési költség 2010-től kezdődően egészen a társulat 2018-ban várható megszűnéséig 82 millió forint lesz előre láthatólag. A társulat a hozzá lakosoktól befolyt hozzájárulásokat kamatoztatta, így 23,5 millió Ft kamatbevételre tett szert az elmúlt 6 év alatt. Így a csökkentett összegű érdekeltségi hozzájárulás a következőképp számítható ki:
A csatorna építéshez adott összeg 279 millió Ft, ehhez hozzájön a működési költség 82 millió forintja. Ebből levonják a kamatbevétel 23,5 milliós összegét, így jön ki a lakosok között felosztandó költség, ami 337,5 millió forint. Ezt a 337,5 millió forintot osztják a tartalékkal csökkentett egységszámmal, azaz 3253 egységgel, így 104 ezer forint az egységre csökkenthető érdekeltségi hozzájárulás mértéke.
Visszajár a pénz, de nem az összes
Ekkor volt az első nagyobb felzúdulás a teremben, a megjelentek nem ezt várták. De az előadó – ekkor még – tudta folytatni mondandóját.
Elhangzott, az érintettek többféle módon fizethették be a 210 ezer forintot 2010 óta, lehetett egy összegben, vagy részletekben. Aki akart, lakástakarékpénztári szerződést (LTP) kötött, így fizette havonta a részleteket.
Az LTP szerződőknek az eredeti szerződés szerint még 2 évig kellene fizetni a részleteket, de aki rendben befizette minden hónapban, már elérte a 104 ezer forintot. Tehát az LTP számla megszüntetését követően már nem kell tovább fizetni. Akik LTP nélkül fizettek (határidőre), azok is túl vannak a 104 ezer forinton, a gazdálkodó szervezetek pedig már 2012-ben be kellett fizessék az egészet. És itt hangzott el a legfontosabb információ:
– Aki már átlépte a befizetéssel a 104 ezer forintot, annak az e feletti részt visszautalják a lakos által megadott számlaszámra – fogalmazott Imre Edit.
– Az LTP esetében ez bonyolultabb. Itt meg kell szüntetni az LTP szerződéseket, amit a lakosnak kell kezdeményezni a víziközmű társulatnál. Az LTP szerződést megszüntető eljárás végén az OTP a megtakarítási összegből (ami a lakos által ténylegesen befizetett összeg + 30% állami támogatás + kamat mínusz bankköltségekből áll) 104 ezer forintot átutal érdekeltségi hozzájárulás címén a víziközműnek, a fennmaradó részt, mint maradványösszeget pedig visszautalja az érintett lakosnak – ismertette. Hozzátette, aki még nem érte el a befizetésekkel, állami támogatással a 104 ezer forintot, annak ezt meg kell fizetnie, függetlenül attól, milyen konstrukcióban fizet.
Ehhez határidőket is megadtak: azon tagok esetében, akik rendelkeznek LTP szerződéssel 2017. december 31-ig kell a 104 ezer forintnak a társulathoz megérkeznie, akik nem kötöttek ilyen szerződést, azoknak 2017. június 30-ig kell teljesíteni a befizetést.
Az LTP-nél lakáscélra jár az állami támogatás
Az ülésen jelen volt az OTP Bank képviselője is. Dr. Zsurzsucz Zsolt megyei ügyfélszolgálati vezető kiemelte, ha elfogadják a módosítást, akkor az LTP-vel rendelkezőknek érdemes mielőbb felmondani a szerződést, hogy megkezdjék az LTP szerződések megszüntetését. Ha minden rendben van, a pénz kiutalása 90 napon belül megtörténik, azaz elutalják a 104 ezret a víziközműnek, a fennmaradó összeget pedig a lakosnak. A szerződést felmondó nyilatkozaton az ügyfél nyilatkozhat úgy, hogy a neki visszajáró pénzt (maradványösszeget) lakáscélra veszi igénybe, ebben az esetben erre a befizetésrészre is jár a 30%-os állami támogatás.
Itt hosszú vita bontakozott ki, hiszen többen nem értették a hallgatóság soraiban, miért csak ebben az esetben jár az állami támogatás. Az OTP képviselője elmondta, nem csak ház vásárlásához, hanem sokféle felújításhoz, javítási munkálatokhoz, karbantartáshoz is igénybe lehet ezt venni. Ha valaki úgy nyilatkozik, hogy nem lakáscélra szeretné felhasználni a maradványösszeget, akkor a 104 ezer forint feletti részre nem kapja meg a 30%-os állami támogatást, csak a bankköltségekkel csökkentett befizetésrészét kapja vissza. Burka László itt jelezte, a felhasználási lehetőségekről az OTP-s tájékoztatást a lakosok megkapják a társulati tájékoztatással együtt.
Állítják, 100%-ban finanszírozta az EU a csatornázást
Miután elhangzottak a beszámolók, következtek az első napirendhez a kérdések. Többen szóltak hozzá, ki ki vérmérséklete szerint.
A hozzászólók többsége arról beszélt, hogy nem fogadják el a beszámolókban elhangzott számokat és összegeket, hiszen szerintük az Európai Unió 100%-ban kifizette már a csatornázási munkákat, ezért minden tagnak visszajár a teljes eddig befizetett pénze. Az is felmerült kérdésként, hogy a munkákat, amiket a szennyvíztelepen végeztek el, miért csak az új tagok befizetéseiből kellett finanszírozni, miért nem a város állta ezt.
A felvetődött kérdésekre Imre Edit közgazdász próbált meg válaszolni, ám nem tudott, ugyanis a jelen lévők egy része folyamatosan a szavába vágott és bekiabált. Mivel a válaszadás ilyen körülmények között lehetetlen volt, egy idő után feladta a próbálkozást. A mikrofon körbe járt a teremben, de a hozzászólók többsége inkább saját sérelmeit sorolta az elszámolással vagy az úthelyreállítás minőségével kapcsolatban. Többször előkerült, hogy szerintük nem valósak azok az adatok, amiket felolvastak, követelték, hogy máshonnan kérjék a számokat, ne az önkormányzattól.
Nem 100%-ban finanszírozta az EU a csatornázást
Válaszként elhangzott, a víziközmű társulat azokból az adatokból tud dolgozni, amiket az önkormányzattól kapott, hiszen az önkormányzat végeztette el a beruházást, így más nem is tud ezzel elszámolni.
A szakemberek többször elmondták, a komplett beruházást a híresztelésekkel ellentétben nem támogatta 100%-ban az EU, ezért kell a hozzájárulásokat befizetni.
– A KEOP keretében az EU a lakott, ivóvízbekötéssel rendelkező ingatlanok bekötését támogatta. De ott is el kellett vezetni a csöveket, és meg kellett csinálni a bekötési csonkokat, ahol üres telek volt, vagy nem lakott senki az adott házban. Ezt finanszírozták a saját erőből, önkormányzati és lakossági befizetésekből és a felvett hitelből – fogalmazott Imre Edit. Ám szavai nem találtak megértésre.
Két szavazás után sem volt döntés
Közel 2 órás vita után aztán szavazásra tették fel az első napirendet. A határozati javaslat arról szólt, hogy az egyéni hozzájárulásokat 210 ezer forintról 104 ezer forintra csökkentsék.
Itt kezdődött az újabb huzavona. A küldöttek a székeken ülve kézfeltartással szavaztak, de ekkor többen hazaindultak, nagy volt a mozgás és a kiabálás a teremben, így nem lehetett biztosan megszámolni a szavazatokat. Ezt követően a levezető elnök azt kérte, hogy a küldöttek név szerint, szóban szavazzanak. Ez már azért sem volt egyszerű, mert a teremben lévők egy része továbbra is kiabált, és hallottunk olyan párbeszédet is, amikor valaki konkrétan megfenyegette a közelében ülő küldöttet, hogy ne merjen igennel szavazni, vagy éppen helyette kiabálta be a nem szavazatot.
Burka László ekkor arra kérte a küldötteket, hogy menjenek ki az asztalhoz, lássák, egyáltalán ki van még jelen. A teremben ülők egy része ebből azt szűrte le, hogy az elnök meg akarja nekik mondani, ki hogyan szavazzon. Erről egyébként szó sem volt, csupán azért hívták közelebb az érintetteket, hogy egyáltalán hallani lehessen, igennel, nemmel vagy tartózkodással szavaz a küldött.
A szavazatok számlálása után kiderült, hogy a küldöttek többsége nemmel szavazott, tartózkodott vagy egyáltalán nem szavazott, így nem fogadták el a 210 ezerről 104 ezerre csökkenő javaslatot.
A jogász ekkor jelezte, ebben az esetben a tagoknak kell javaslatot tenni, legyen-e módosítás, vagy maradjon minden úgy, ahogy eddig. Ekkor újabb vita támadt, ismét jöttek a bekiabálások, hogy nem kell szavazni, az összes pénz visszajár, azt akarják megkapni.
Végül valaki ennek alapján azt javasolta, szavazzanak arról a küldöttek, hogy 0, azaz nulla forint legyen az érdekeltségi hozzájárulás mindenkinek. A teremben ekkor már alig voltak harmincan, és a küldöttek egy része is megunta a hosszú huzavonát, így hazament. Végül az ott lévő 9 küldött szavazott, és mindegyikük tartózkodott vagy nemmel voksolt, így ez sem nyert támogatást.
Mivel újabb javaslat nem érkezett, így az első napirendben nem született döntés. És mivel a hátralévő 6 napirendi pontot akkor lehetett volna megtárgyalni, ha az első napirendi pontban döntés születik, így azok okafogyottá váltak, ezért a levezető elnök az ülést berekesztette.
Nincs döntés, minden maradt a régiben
– Sajnálom, hogy így alakult, de a küldöttek döntését természetesen elfogadom – értékelt az ülés után Burka László, a víziközmű társulat elnöke.
– Az önkormányzat által elkészített elszámolások alapján dolgoztuk ki szakemberek segítségével a csökkentett érdekeltségi hozzájárulás összegét, ami azt jelenti, hogy több, mint a felével csökkenhetett volna a lakosok terhe. Mivel azonban egyik javaslatot sem fogadták el, így nem történt változás az érdekeltségi hozzájárulások összegében, tehát az előírás továbbra is 210 ezer forint érdekeltségenként.
Ezért aki eddig nem fizette be ezt az összeget, annak továbbra is fizetni kell akár az LTP-ben, akár az egyéb részletfizetési módozatokban, és jelen állás szerint így az LTP-s szerződések sem mondhatók fel idő előtt – jelentette ki a társulás elnöke.
Ezzel zárult tehát a víziközmű társulat küldöttgyűlése: magyarul minden maradt a régiben. Legalábbis egyelőre…
