Evangélikus templom, Kiscsákói vadászkastély és Monori csárda. Többek között ezek azok az orosházi műemlékek, melyek kulturális örökségünkhöz tartoznak. Ezek védelmére is felhívja a figyelmet az április 18-ai műemlékvédelmi világnap, melynek apropóján Novák Péter városi főépítésszel beszélgettünk.
Törvény határozza meg kulturális örökségünk védendő elemeit, értékeit. Az itt leírtak szerint a műemlékek közé sorolhatóak például építmények, történeti kertek és temetkezési emlékhelyek.
– A műemlék épületeket országos eljárás során, szigorú szabályok alapján jelölik ki, melyeket központilag tartanak nyilván – nyilatkozta az OrosCafénak Novák Péter.
Azt is kiemelte, hogy a műemlék épületek mellett vannak még ún. helyileg védett épületek is. – Ezek esetében viszont itt, helyben a képviselő-testület dönt az örökségvédelmi tanulmány alapján, mely tartalmazza pl.: az adott épület fontosabb adatait, építészeti jellemzőit és rövid történetét is. Azokat az ingatlanokat tartjuk erre érdemesnek, amik az ún. régi Orosháza mezővárosi, polgári jellegét megtartva maradtak meg. Az erre vonatkozó szabályok a műemlék épületekéhez képest enyhébbek, ezért ezekből jelentősen több van városunkban – nyilatkozta a főépítész.
Orosházán 9 műemlékről és több mint 150 helyileg védett épületről beszélhetünk. Az előbbiek közé sorolható többek között a város legrégebbi épülete, az evangélikus templom, a Kiscsákói vadászkastély, a történelmi kort megidéző Ady Endre utcai volt főjegyzői lak, valamint az 1870 körül épült Zombai utcai magtár is. Míg például a vasútállomás épülete, a tűzoltólaktanya és számos polgári lakóház helyileg védett épületnek minősül.
A városi főépítész hozzátette, a védett épületeket nem lehet elbontani, karbantartásuk pedig a tulajdonosuk kötelessége.
– Nagy örömünkre a városban elindult az a támogatási rendszer, ami ezeknek a helyileg védett épületeknek a megtartását, felújítását segíti. Ennek lényege, hogy ha valaki egy ilyen épület felújítását tervezi, pályázatot nyújthat be az önkormányzatnál, hogy ehhez maximum 50%-os támogatást kapjon, mivel a város célja is az, hogy ezek az épületek felújítva, teljes pompájukban álljanak az utcákon – hangsúlyozta Novák Péter.
A műemlékvédelmi világnapot 1984 óta egyre több országban ünneplik. Hazánkban azzal a céllal tartják meg évről évre, hogy felhívják a figyelmet az épített környezet azon tárgyi értékeinek a megőrzésére, ápolására, védelmére, melyek múltunkkal kapcsolatosak és a közösségi hovatartozás-tudatunk szempontjából kiemelkedő jelentőségűek.
Mindez azért is fontos, hogy amit elődeinktől örökségként kaptunk, azt korhűen tovább tudjuk majd adni. Ennek megvalósulását segítik többek között az olyan restaurátorok is, mint Bánfi Gábor.
