A Reök-palota Szeged egyik szimbolikus épülete, amelyre a város minden lakója büszkén tekint. Ön tudta, hogy a tekintélyes palota tervezője egy orosházi származású építész volt? Sőt, nemcsak a Reök-palotát, hanem számos más híresen szép épületet is neki köszönhet Szeged városa.
1877-ben Oszadszki Ede néven látta meg a napvilágot a szecessziós építészet kiemelkedő képviselője. A „magyar Gaudi” néven elismert ifjút Magyar Ede néven ismerte és ismeri a szakma, Ede hároméves volt, amikor a család nevet változtatott. Az Orosházán született ifjú a Budapesti Állami Felső-Építőipari Iskolában, majd külföldi tanulmányutakon szerzett tudást és tapasztalatot az építészet terén. Komoly hírnévre a szegedi Reök-palota megépítése után tett szert 1907-ben, ezután sorra kapta a megrendeléseket.
A Reök-palota azért is különleges, mert a belga-francia ihletésű art nouveau irányvonalat követi, amely országos szinten is ritka építészeti stílus volt a korban.
A szecesszió sajátos jegyei jelennek meg a palotán. Magyar Ede a szecesszió építőművészeinek európai élvonalához tartozott, a Reök-palota ennek a magas színvonalú, európai rangú életműnek egyik legkiemelkedőbb alkotása. Az épület ma is komoly szerepet tölt be a város életében, felújítása és a Regionális Összművészeti Központ tíz évvel ezelőtti beköltözése óta a pezsgő kulturális élet egyik középpontja. Nátyi Róbert így írt az épületről 2017-ben A 110 éves palota című munkájában.
„A palota homlokzatképzésének legfőbb sajátossága az erőteljesen plasztikus jelleg. A falsíkok hullámos kialakítása nemcsak különleges ritmust ad az épületnek, de a vízi világra utaló szimbolizmusát is felerősíti. Maguk az oszlopok, a lizénák, a zárt és a nyitott erkélyek tartói szintén innen nyerték eredetüket. A homlokzati nyílászárók, ablakok vonalvezetése, illetve az erkélyek bádogozott tetői tovább erősítik a homlokzat pulzálását és a hullámzó vízfelület mozgásának képzetét. Eredetileg a párkányok alatti falmezőket vízi tündéreket megidéző falfestmények díszítették. Ennek a díszítő logikának megfelelően az erkélyek kovácsoltvas ékítményei is a növényvilágtól nyertek ihletést. A lépcsőházban is folytatódik ez a díszítőkedv. A lépcsőkorlátok mezőiben kovácsoltvas sáslevelek között bimbózó és kinyílt virágok láthatók.”
Bakonyi Tibor építészmérnök a következőképp fogalmazott Magyar Ede munkásságával kapcsolatban: „Formateremtő és csapongó fantáziával megáldott művész volt, s erről fő művét, a Reök-palotát szemlélve, bárki meggyőződhet. A Reök-palotát a szecessziós törekvések vezető hazai mesterei, Lechner Ödön, Lajta Béla legjava alkotásával egyenértékűnek érezzük. Megtörtént az a nem egyedülálló magyar csoda, hogy szinte a semmiből, hirtelen üstökösként bontakozik ki egy alkotás és megtalálja helyét a legnagyobbak között.”
Az orosházi származású Magyar Ede jelentős mértékben hozzájárult Szeged mediterrán jellegű arculatának építészeti megjelenítéséhez. Munkái igen meghatározóak a szegedi belváros arculatának tekintetében. Életművéből kiemelkedik a Kárász utcán található Ungár-Mayer-ház vagy a Tisza Lajos körúti Református palota. Az ifjú tehetség 1912-ben szerelmi bánatában önkezével vetett véget életének. Még csupán 35 éves volt ekkor. A Dugonics-temetőben található sírját Szeged városa örökös gondozásba vette. Emlékét a Szent István téren mellszobra őrzi, a Reök-palota előtti tér pedig az ő nevét viseli. A korábban csak Lófaraként nevezett tér ma már Magyar Ede térként szerepel a térképen.
Kiemelt kép forrása: reok.hu
