Milyen a hatékony disznóölés? Hogyan készül az igazán jó kolbász? És hogyan jelenik meg a kolbász a képzőművészetben? Ezeket is bemutatja a Nagy Kolbászkönyv.
Ez a címe annak a 2015-ös kiadványnak, melynek létrejöttében nagy szerepet játszott többek között az orosházi származású dr. Nagy Zoltán néprajzkutató is. A kolbászkultúrával foglalkozó mű tartalmáról és háttér információiról szerezhettek bővebb információt azok, akik február 26-án ellátogattak a városi könyvtár olvasótermébe.
A X. Orosházi Hagyományok, Ízek Versenyéhez kapcsolódó könyvbemutató résztvevőit Orosháza polgármestere is köszöntötte.
– Miként arra a könyv egyik fejezete is utal: Békésben terem az igazi kolbász. Ehhez a megyéhez tartozunk mi is, melynek kolbászkülönlegességeit nagy örömmel fogyasztjuk – hangsúlyozta Dávid Zoltán.
Majd Éder Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Élelmiszer-gazdasági alelnöke méltatta a 100 oldalas kiadványt. Szerinte az igényesen megírt és szerkesztett fejezetekből álló könyv rendkívül tanulságos többek között azért, mert egyre kevesebb azok száma, akik sertést tenyésztenek, illetve disznótort tartanak. Továbbá azért is, mert röviden áttekinti a kolbász, illetve a szalámi gyártás egyes technológiai elemeinek a fejlődését is.
A péntek délután bemutatott kötet tárgyalja például a disznóölés fortélyait, a kolbászkészítés kezdeteit, de érdekes információkkal szolgál az orosházi kolbászkészítésről, és arról is, hogy miként jelenik meg a sertés és a kolbász a képzőművészetben.
A kolbászkultúra témáját felölelő könyv létrejötte Boda László, Majthényi László, Nagy Zoltán, Taskó Péter alapos szerzői munkájának köszönhető, akik több mint 10 évvel ezelőtt határozták el, hogy belevágnak abba a sokrétű munkába, melynek gyümölcse, a Nagy Kolbászkönyv lett.
– Ezzel a hiánypótló kiadvánnyal az volt a célunk, hogy átfogó képet adjunk a magyar kolbászkultúráról, melynek én leginkább a 20. századi vonatkozásaival, hagyományaival foglalkoztam – mondta az OrosCafénak Boda László szerző, a szombathelyi B. K. L. Könyvkiadó vezetője.
– Az volt a koncepciónk, – tette hozzá dr. Nagy Zoltán, szerző, néprajzkutató, főmuzeológus – hogy a kolbász történetének egy még meg nem írt művelődéstörténeti vonatkozását helyezzük előtérbe a honfoglalástól egészen napjainkig. A könyvben ezért szó esik például a Kárpát-medencei paraszti disznóölés hagyományairól, a központi témához kapcsolódó szavak eredetéről, fejlődéséről valamint a húsfeldolgozás technológiájáról is, mely nagyon sok történeti adattal, utalással egészült ki – mondta el kérésünkre a szombathelyi Savaria Múzeum nyugalmazott múzeumigazgatója.
A gazdagon illusztrált kiadvány archív felvételeket és színes fotókat egyaránt tartalmaz. Az igényes munka rendkívül látványos és információ gazdag, hiszen számos kép tükrözi a sertésfeldolgozásból származó ínycsiklandó ételeket és a kolbász nagyüzemi gyártását is.
Az esemény házigazdája Koszorús Oszkár volt, aki némi utánajárást követően további helyi érdekességekre hívta fel a jelenlévők figyelmét.
– Orosházán is igen nagy hagyománya van az állattartásnak és kolbászgyártásnak, hiszen a városban már az 1770-es években 352 sertést tartottak. Továbbá az 1900-as évek derekán Gulyás Mihály, Hajdú Mihály és Szabó Mihály nagyon értékes tanulmányt írtak a helyi sertéstenyésztésről. 2012-ben pedig megalakult 30 taggal az Orosházi Kolbászklub Hagyományőrző Egyesület.
