Kimondottan jó, ha a gyerek pontosan meg tudja fogalmazni, mit is érez, legyen az öröm, bánat, düh vagy csalódottság. Az érzelmi intelligencia gyakorlatok című kiadvány ezt a készséget fejleszti, de ehhez kellenek a szülők is.
A könyvtárban tartotta könyvbemutatóját a közelmúltban az orosházi származású dr. Skita Erika kommunikációs hídépítő. A szerzővel Rácz Tünde pszichológus, művészetterapeuta beszélgetett arról, miért fontos az érzelmi intelligencia, és hogyan tudjuk megismerni és használni azokat a készségeket, amelyek segítik gyermekeinket, hogy boldogabbá, sikeresebbé váljanak.
Az előadás előtt kérdeztük a szerzőt néhány igencsak mindennapi, gyermeknevelési témában. Mi van például akkor, ha a szülőnek el kell mennie reggel dolgozni időre, a gyereknek meg esze ágában nincs felkelni a LEGO mellől a szőnyegről. Mit tegyen egy szülő ebben az esetben?
dr. Skita Erika úgy véli, a legtöbb probléma ott van, hogyan viszonyulunk az olyan helyzetekhez, amikor a szülő és a gyerek érdeke nem egyezik. – Ez egy alapvető konfliktus helyzet, amit nem mindig sikerül ésszel, tehát nem erőből megoldani. Minél többször oldunk meg helyzeteket erőből, ez a minta átmegy és később azt látjuk, hogy gyerekünk a barátaival kezd el erőből megoldani dolgokat, ami nem biztos, hogy jó útra vezet. Ilyenkor lépjünk egyet hátra, hogy megértsük a másik fél motivációit – fogalmaz a szakember.
Hozzátette, ez a hátralépés nem csak a szülő-gyerek kapcsolatban, hanem a párkapcsolatokban is ugyanígy működik. Jobb higgadtnak maradni, ne csapjunk rögtön vissza, ha valaki nem úgy gondolja vagy nem úgy látja a dolgokat, ahogy mi. Inkább nézzük meg, mi lehet a másik motivációja és próbáljuk meg az ő szemszögéből is megnézni a helyzetet.
De mi van akkor, ha a szülőnek reggel nincs ideje hátralépni és érvelni?
– Amikor feszült a helyzet, sokkal nehezebb megoldani azt higgadtan. Kétféle hálózatunk van: az egyik a problémamegoldó, a másik az empatikus, együttérző, társas-szociális. Amikor az egyik működésbe lép – mert problémát kell megoldani, időre oda kell érni – akkor a másik háttérbe vonul, olyankor nagyon nehéz empatikusnak lenni – mondja Skita Erika.
– Az ilyen helyzeteket máskor kell kezelni, megbeszélni. A legjobb, ha ezeket akkor beszéljük meg, amikor a gyerek és a szülő is nyugodt. Inkább készüljünk előre, ne hagyjuk, hogy a körmünkre égjenek ezek a szituációk.
Ha tudjuk, hogy ez minden reggel így van, akár előző nap délutánján beszéljük meg a gyerekkel, mi fog történni másnap, így előre felkészíthetjük a történésekre.
Legyen szülői egyetértés a gyereknevelésben
dr. Skita Erika szerint nagyon fontos, hogy a szülők egyfajta egységfrontot képezzenek, legyen egy alap, amiben egyetértenek a gyereknevelés terén is.
– Ne az legyen, hogy az egyik mond valamit, a másik meg azt, hogy “ugyan már, ne hallgass apádra vagy anyádra”, majd én tudom és megengedem, amit ő nem. A gyerek is sokkal inkább elfogadja a szabályokat, ha azok egységesek – fogalmazott dr. Skita Erika.
Az előadásban példákat hozott, miért fontos már gyerekkorban kialakítani az érzelmi intelligenciát. Elhangzott, mindenkinek jobb, ha a gyerek világosan meg tudja fogalmazni mit gondol és hogyan érez. Könnyebb lesz őt megérteni, és könnyebb lesz a kialakult helyzeteket is kezelni, a kevesebb félreértés kevesebb feszültséget szül a családon belül. Ezért is írta meg az érzelmi intelligencia gyakorlatok című kiadványt, ami 4 évesnél idősebb gyerekeknek szól. Ebben játékos gyakorlatokkal különböző készségeket lehet fejleszteni, megerősíteni.
