92 éves korában távozott közülünk a legendás „Kiskrausz”, a világjáró, orosházi fotográfus. Búcsúztatása október 30-án 11 órakor lesz a Felvégi temetőben.
Krausz Imre 1923. április 8-án született Orosházán. Gyerekkorától érdekelte a fényképezés, így 1952-ben néhány társával az Orosházi Petőfi Kultúrházban megalakította a fotószakkört, amely később országos hírnevet szerez. Az 1956-os forradalom bukásába belebetegedett édesapja halála után ketten maradtak anyjával.
Elhatározta, hogy megszerzi a fényképész-mestervizsgát, és profiként dolgozik majd, hogy eltarthassa családját. Számos arany-, ezüst- és bronzérmet szerzett hazai és nemzetközi fotókiállításokon, tagja lett a Magyar Fotóművészek Szövetségének. Rengeteget dolgozott, így a család anyagi helyzete lassan rendeződött, neve egyre ismertebbé vált az országban. Fotóriporterként dolgozott, motorkerékpárra ült és fényképezőgépével bejárta az országot.
A mindig kalandokra vágyó fiatalember régi vágya teljesült, amikor az 1960-as évektől külföldi utazásokba kezdhetett. Első, „ajánlott” útjai Csehszlovákiába, majd a Szovjetunióba vezettek. 1964-ben kijutott a Tokiói Nyári Olimpiára, egy hónapig járta Japánt és szüntelenül fényképezett. Hazatérve több száz felkérésnek tett eleget, előadásokat tartott, honoráriumait a következő utazásra fordította.
Az apró termetű fotóművész 127 országban fordult meg, Indiától Nepálig, Kínáig, az Indonéz szigetvilágtól Új-Zélandon és a Fidzsi-szigeteken át Ausztráliáig. Tokiótól Atlantáig kilenc, egymást követő olimpián volt jelen. Színes diasorait, szöveggel és zenével kísérve, 1800 előadáson mutatta be teltházas érdeklődés mellett.
Legutolsó, 2012-ben rendezett fotókiállítása – melynek a művelődési ház adott otthont – ötven mozgalmas év munkájának összegzése. A fotográfus vallotta Lao-ce, a nagy kínai filozófusgondolatát, miszerint: „Ahol az ember aratni akar, ott először vetni kell, és ahol az ember aratott, ott ismét vetni.” Eszerint élt, és ahogyan fogalmazott: „Az én vetésem az anyagi dolgokról való lemondás és aratásom a lemondás árán szerzett szellemi és erkölcsi eredmény.”
A fotós életének utolsó éveit egy tótkomlósi egyházi otthonban töltötte. Búcsúztatása október 30-án, pénteken lesz a Felvégi temetőben 11 órakor.
