Palacsinta, vattacukor, fellépők sora és elismerés a közösség egyik megbecsült tagjának – a rákóczitelepieket az esős idő sem tarthatta távol a falunaptól. Idén először a legifjabb telepit is köszöntötték.
Az idei volt a kilencedik Rákóczitelepi falunap – esős őszi idő ide vagy oda, a rákóczitelepiek a focipályán töltötték a szombatot, mondván: van sátor, esőkabát, miért maradnának otthon. Focizni esőben is lehet, ezt meg is mutatták a vállalkozó kedvű ifjak, volt mit enni, inni, a fellépők pedig – óvodásoktól a néptáncosokig – a sátor védelmében mutatták meg, mivel is készültek a rendezvényre.
Kissné Tarján Katalin főszervező köszöntőbeszédében Pál apostol szavait idézte, miszerint:”Ne azt keressétek, ami széthúz és megoszt benneteket, hanem azt, ami összeköt”. – Mi kis így gondolkodunk, ezért indítottuk útjára a Rákóczitelepi falunapot, az idei a kilencedik.
– A célunk a lokálpatriotizmus erősítése, közösségünk építése, ezért dolgozunk már évek óta.
Kissné Katalin hozzátette, sok munkát igényel a szervezés, hónapok óta készülnek, de minden perc megéri, és valamennyien örömmel vállalják ezt a munkát.
Elismeréssel szólt köszöntőjében a kezdeményezésről, az Esélyegyenlőséget Biztosító Alapítvány munkájáról és a példamutató összefogásról Dávid Zoltán polgármester is, Fejes Róbertné alpolgármester, Rákóczitelep önkormányzati képviselője, pedig kiemelte, olyan csapat gyűlt össze, amely szívvel-lélekkel tesz a telepiekért.
– Rákóczitelep lokálpatrióta településrésze Orosházának. Amire nagyon büszke vagyok, hogy mindig van az embereknek egy-egy kedves szava a másikhoz, összetartunk, mindig sokan vannak az alapítvány, vagy a nyugdíjasklub rendezvényein, és bár a mostani programnak nem kedvezett az idő, mégis sokan a falunap mellett döntöttek – hangsúlyozta az alpolgármester asszony. Fejes Róbertné hozzátette, a gyerekeknek ingyen vattacukor jár, a fellépőknek pedig – Horváth József és Elekes Lajos képviselők felajánlásából, a Diákélelmezés támogatásával – egy tál finom paprikás krumpli dukált.
Sokan ismerik, sokan előre köszönnek neki, generációkat nevelt fel Marton Sándorné Julika néni – méltán vette át szombat délelőtt a Rákóczitelepért emlékplakettet. 1974-ben kezdett a helyi óvodában, ma már jól megérdemelt nyugdíjas éveit tölti az óvodapedagógus, akit a gyermekek szeretete vezérelt az évtizedek alatt.
– Nagyon megható ez az elismerés, hiszen nem tettem mást, csak a munkámat végeztem. 1974-ben kezdtem el képesítés nélküli óvónőként dolgozni a helyi óvodában, és ezzel gyermekkori álmom valósult meg, hiszen mindig is nagyon szerettem a gyerekeket. Negyven évig dolgoztam az óvodában, két évtizedig irányítottam az intézményt, magam is itt nőttem fel, és generációkat neveltem fel, mindig nagy örömmel – összegezte Julika néni.
Tavaly adták át először a legidősebb telepinek járó oklevelet, és idén sem feledkeztek el a kezdeményezésről, amely – épp úgy, mint a falunap – az összetartozás érzését hivatott erősíteni. Legidősebb telepiként Májer János szemlélte a falunapi forgatagot, mellette teljes nyugalomban a legifjabb pihent a babakocsiban – Curpás Dominik. Idén először köszöntötték a legfiatalabb telepit, de jövőre folytatják a most kezdett jó szokást.
