1400-1500-as évekbeli német bronzszobrot találtak Szentetornyán. Ennek apropóján az orosházi múzeum most induló szezonját egy olyan ívre építi fel, ami a késő középkorba vezet vissza, de az üzenet a ma emberének szól: összetartozunk, és egyedül nem megy! A korszak legjellemzőbb eleme a marhahajtás, mint az akkori gazdasági tényezők legfontosabbja.
Rózsa Zoltán igazgató tartott múlt hét csütörtökön tájékoztatót, nemcsak a sajtó képviselőinek, de azon partnereinek is, akikkel a közös munkát el tudja képzelni ebben a projektben. A programok olyan csomópontokra épülnek, amely az éves munkát mindenhol meghatározzák, úgy tűnik hát, hogy csak szándék kérdése, ki csatlakozik a múzeumi kezdeményezéshez.
Uniós pályázat biztosít (részben) anyagi fedezetet a tervhez, amely több elemet tartalmaz. Családi napokat szerveznek, Orosházán október 17-én (a Dömötör-naphoz közel, az állatokat régen ilyenkor hajtották be a legelőről). Múzeumpedagógiai foglalkozásokkal gazdagított utazó kiállításokkal járják be a környék településeit a kultúra napjától (január) a múzeumi világnapig (május) terjedő időszakban. Ennek kezdetekor és zárásaként tematikus Mozaikok kiadványt jelentetnek meg. Ehhez külsős szakértőket is bevonnak azért, hogy az utóbbi időben talált rengeteg régészeti leletet (mintegy 9000 fémtárgy, többségében pénzérme) feldolgozzák. Mint elhangzott: ebben a munkában a Magyar Nemzeti Múzeum is közreműködik. Többek között. Honlapot és blogot indítanak, ami a külső elérést biztosítja a múzeum értékeihez.
A programsorozat ívének legmagasabb pontja a múzeum legnépszerűbb rendezvénye, a Szent Iván-napi lesz – hangsúlyozta Rózsa Zoltán. Ekkor a megszokott rendezvényt gazdagítják: a harangos kút legendáját keltik életre, amihez kiállítás, diák színielőadás és képregény létrehozása is társul terveik szerint. Mi az a Harangoskút legendája? Olvasd el itt.
Orosháza és Nürnberg?
A Múzeumok Éjszakája június 25-én Orosházát Nürnberggel kötheti össze egy középkori forgatagban, amolyan ráadásként, aminek tartalma csak azon múlik, mely csatlakozó szervezet mivel tudja gazdagítani. Az ok kézzel fogható darabját meg is mutatta Rózsa Zoltán:
egy német gyalogost ábrázoló bronz szobrocskát, amelyet Szentetornya környékén találtak, és bizonyítottan Nürnbergből származik (a marhahajtó útvonalak végpontjából).
Csakúgy, mint sok más lelet a környékről: posztóplombák, gyűszűk, könyvkapocs, sarokvédők.
Régészként emlékeztetett: minden közösség történetét meghatározza a földrajzi környezete. Mint ismert, a térség az 1400-1500-as években marhacsordák útvonala volt, ugyanis ún. marhafolyosók alakultak ki a(z ős) Maros és mellékfolyói által határolt területen. Ezáltal erős gazdasági érdek kötötte össze az itt élőket. Ma ezen a területen található az a 17 település is, amely a múzeum gyűjtőterülete. Ezt a múltbeli utat a jelentben szeretnék feléleszteni és kibővíteni.
– Hiszek abban, hogy a sok különbözőséget lehámozva, valahol mélyen az összetartozás igénye benne van az emberekben, mi most erre építünk – fogalmazott az igazgató.
