Ez volt az első, reméljük nem az utolsó – Folk-Fesztiválra várta az érdeklődőket Gellértegyháza vasárnap.
Bánhatta, akit visszatartott a hőség, hogy felkerekedjen és a vasárnapot, vagy annak egy részét az újosztási Gellértegyházán töltse. A közelmúltban átadott Árpád udvarház valóban attól volt hangos és életteli, amiért (pályázati forrásnak és összefogásnak köszönhetően) tető alá hozták. Az egykori gazdasági épületben vasárnap minden a népzenéről, néptáncról, énekről és meséről szólt.
A sort a Bokréta népdalkör nyitotta a délelőtti órákban, őket követték sorban a fellépők. Érkeztek táncosok városunk mellett Tótkomlósról, Békéscsabáról, Szenttamásról, a csanádapácaiak Kukorica Fosztóka címmel adtak elő jelenetet. Volt mesemondó, népdalénekes, és érkeztek néptáncosok Székelyföldről is.
– Csíkzsögödi Harom Néptáncegyüttes az elmúlt három nyáron már fellépett nálunk. Arra gondoltunk, hogy az idén nem csak egy-két órát, hanem egy egész napot szentelünk a néptáncnak, népdalnak, népmesének, népzenének, és a baráti együttlétnek. Ebből kiindulva született meg a Folk-Fesztivál ötlete – emelte ki Muszka Kálmán, a Történelmi Gellértegyházáért Alapítvány kuratóriumi elnöke. – Gellértegyháza múltja, jelene és természetesen jövője a népi hagyományőrzés, az volt a célunk, hogy értékeket közvetítsünk, megmutassuk (hűen és hitelesen) milyen szép a magyar nyelv, ritmus, tánc.
A csíkzsögödiek vezetője Kelemen Szilveszter az OrosCafénak elmondta, néhány helyi fiatal kezdeményezésére 2005-ben alakult a csapat.
– Mifelénk nagy divat a szüreti bál, eleinte azok voltak a fő céljaink. Aztán ahogy haladt az idő, 2008-tól, a Kárpát-medencei néptáncok, népdalok elsajátítása és előadása mellett elkezdtünk tematikus néptánc műsorokat készíteni. Gellértegyházára a Lúdas Matyi c. műsorunkat hoztuk el. Humoros műsor, ami ötvözi a népzenét, néptáncot és népdalt, miközben elmeséli a történetet.
Kocsmajelenettel készültek a Suhancok – tudtuk meg Király Tamástól, az egyik „suhanctól” –, a tánc nyelvén mesélték el milyen is az ifjonti virtus, főként, ha fogyóban az üveg tartalma, amely azonban nem árthat a barátságnak. A formáció öt éve létezik, de az ismeretség régebbi: mind a négy fiú tizenöt éve táncol a Szegedi Táncegyüttesben. Így aztán rutinosan, hihetetlen tudás és lelkesedés birtokában adták elő Folk-kocsma jelenetüket. A negyedórás műsor végére ingeikből csavarni lehetett az izzadságot, a közönség pedig állva tapsolt, jó, hogy átjöttek Szegedről.
Azt már Németh Györgytől, egy másik „suhanctól” tudjuk meg, hogy egyre több fiatal érdeklődik a néptánc iránt, egyre többen vesznek részt táncházakon.
– Azért jók ezek az alkalmak, mint a gellértegyházi is, mert meg tudjuk mutatni, hogy mi mit tudunk, és ezáltal közelebb hozhatjuk a fiatalokhoz a néptáncot. Ez fontos célunk.
A fiúk egyetértettek abban, hogy a néptáncnak többek között éltre szóló barátságokat köszönhetnek, világot láthatnak, no és persze szép lányokkal is megismerkedhetnek.
Íme egy részlet a Suhancok előadásából:
A Folk-Fesztivál kirakódóvásárt és népi játékokat is kínált, Hevesi Imre műsora pedig a legkisebbeknek kedvezett. A kicsik egyébként örömmel segítettek az énekesnek, így a végére valóban közös élménnyé vált a koncert, amin az olyan jól ismert dalok is felcsendültek, mint például Vuk vagy a A nagy ho-ho-ho horgász főcímdala.
