A kábszeresek és a börtön miatt lett szociális munkás, végül az élet a gyerekek felé terelte. Nekik segít, ahogyan és amiben csak tud. Ezért ő a Hét embere.
Az Orosházi Kistérség Egyesített Gyermekjóléti Központja és Családsegítő Szolgálata vezetője. Nyolc éve dolgozik ezen a területen, aminek nehézségét abban látja, hogy naponta szembesülnek veszteségekkel, amelyeket csupán enyhíteni tudnak, megszüntetni nem. Mesterszakon a közelmúltban vizsgázott területfejlesztési szociálpolitikusként, szakvizsgázott szociális munkás.
A kistérség szociális hálózata tartozik az általa négy éve vezetett szervezethez, 30-nál is több munkatárssal dolgoznak a 11 településen.
Miért ez a szakma?
– Már középiskolában megvolt az irány, hogy szociális terület, de sose akartam gyerekekkel foglalkozni. Nem akartam látni, hogy szenvednek és bántják őket. A kábszeresek és a börtön miatt mentem szociális munkásnak. Nagyfán, a börtönben töltöttem nagygyakorlatomat is. Aztán a tanárom áthelyezése miatt más mentort kaptam, és a szegedi gyermekjóléti központban folytattam a gyakorlatom, Újszeged gettósodott részében. Többek között egy 10 éves gyerekkel foglalkoztam, aki kábítószer fogyasztásért és terjesztésért került a rendszerbe. Így ötvöződött az érdeklődésem egy gyerekben.
Hogyan jellemezhető ez a munka?
– Ez egy olyan terület, ahol kevés a sikerélmény. Az itt dolgozókban empátiának kell lenni az ellátottak felé, jó problémamegoldó képességre van szükség, hiszen mindig új helyzeteket kell kezelni, jó kooperációs képesség is kell, meg türelem és kitartás. Sok esetben tehetetlenek vagyunk. Azért dolgozunk, hogy a következő generáció más szülő legyen. Csakhogy nincs eszközünk igazából. Sajnos az ember hozzászokik a kudarchoz.
Saját sorsodban is van egy pótolhatatlan veszteség. A kislányod elvesztése után is egyértelmű volt, hogy maradsz a gyerekek közelében?
–Igen, ehhez értek, ez a dolgom. Nehéz szembesülni azzal, hogy egyeseknek mennyire nem érték a gyermek, miközben mások mindent megadnának érte. Másrészt jobban átérzem azoknak a szülőknek a helyzetét, akik ragaszkodnak a gyermekeikhez, bármilyen nehéz helyzetben is legyenek. A gyerekek igazán tudnak szeretni. Sok jót kapunk tőlük, a nekik nyújtott programokért nagyon hálásak. Nagyon szeretem a táborokat szervezni, ami nekik életre szóló élmény sok esetben.
Podmaniczkiné úgy fogalmaz: ebben a szakmában munkán kívül kell a pozitív élmény, ami feltölti. Kreatív ember, évek óta zenél a fúvószenekarban, fellép a (F)Apácák Énekstúdió musicaljeiben, az Oros-haza Baráti Kör alapító tagja. Hobbija a díszítés, a kirakat- és rendezvénydíszítés, újabban pedig a sminkelés.
