Legyenek világos, elérhető, de ambiciózus célok, és ezek megvalósításáért tegyünk is meg mindent – összegezte Forman Balázs a település- és gazdaságfejlesztési stratégia lényegét. Ez a stratégia része Orosháza gazdasági programjának, amely 2020-ig határozza meg a város irányvonalát.
Forman Balázs közgazdász, egyetemi docens, húsz éve tanít területfejlesztést, regionális gazdaságtant, regionális politikát, a hazai egyetemek mellett a határon túli magyar felsőoktatásban is elismert szakember. A koncepció elkészítésében területfejlesztési és helyi gazdaságfejlesztési szakértőként közreműködő szakembert a stratégiáról kérdeztük, amely része az Elekes Lajos alpolgármester nevével fémjelzett gazdasági tervnek.
Miért is kell egy ilyen stratégia, milyen célt szolgál?
– A rendszerváltás után hosszú évekig azt hittük, hogy a piac, a láthatatlan kéz majd mindent megold. Azt gondoltuk, hogy csak az a feladat, hogy a piaci mechanizmusok érvényesülését szabaddá tegyük. Nagyon későn döbbentünk rá, hogy a szabad verseny kizárólag az erősek, a piacvezetők, a centrumban lévők luxusa. Vagy lehet, hogy még az övék sem. A nagy multinacionális vállalatok hosszútávú célokat kitűző stratégia alapján dolgoznak: 10-20 évre előre meghatározzák a piaci céljaikat. Ennek elérése érdekében fejlesztenek, beruháznak, új telephelyeket építenek, versenytársakat vásárolnak fel, embereket foglalkoztatnak, hitelt vesznek fel, vagy éppen részvényeket bocsátanak ki. Akkor is ezeket a stratégiákat követik, amikor épp egy válsághelyzetet kezelnek. Össze kell hangolniuk a tulajdonosaik, a munkavállalóik, a menedzsmentjük és a velük kapcsolatban lévők érdekeit. Így működik például a Toyota, a Sony, a Mercedes.
– A stratégia tervezés lényege, hogy nem lehet csak a máról holnapra élni, aki csak ezt teszi, az elbukik. Fontos, hogy legyenek világos, elérhető, de ambiciózus céljaink és tegyünk meg mindent a legjobb tudásunk szerint, hogy azt el is érjük. A világgazdasági felzárkózásra vágyó országok közül azok váltak sikeressé, akik hosszú távú, olykor 10-20 éves időtartamú fejlesztési tervek alapján irányították a gazdaságukat. Ilyen például Franciaország, Dél-Korea, Japán. Ezt a szemléletet érdemes egy település esetében is alkalmaznunk.
Hogyan áll össze egy ilyen tervezet, mi minden kell hozzá?
– Először is szembe kell nézni a város jelenlegi helyzetével, a lakosság számának változásával, annak okaival, a kor szerinti, a képzettség szerinti összetételével. Fontos tisztában lenni a helyi munkaerőpiac, a kis- és középvállalatok helyzetével, az infrastruktúrával, a környezet állapotával. Második lépésben pozícionálni kell a várost. Meg kell határozni az erősségeket, gyengeségeket, kockázatokat. Be kell azonosítani a lehetséges versenytársakat akár az Alföldön vagy a határ túloldalán a Partiumban, a Bánátban.
Meg kell határozni az elérendő célt: mit szeretnénk látni Orosházán 2020-ban vagy 2030-ban? Mi kell ahhoz, hogy az itt élők megtalálják a számításaikat és a diplomát szerzett fiatalok hazatérjenek?
A víziót kell átformálni először stratégiai cselekvési irányokká majd konkrét, operatív cselekvésekké. Az elfogadandó tervezetnek finanszírozási oldalról is meg kell teremteni az alapját. Ez most elég nehéznek tűnik, hiszen még a rendelkezésre álló uniós források is korlátozottak. De épp ezért is elemi érdek új beruházások Orosházára hozatala, a meglévő vállalkozások erősítése, a helyi erőforrásokra, a helyi közösségekre való építkezés.
Szakértőként mi az ön feladata?
Meglehetősen összetett és sokoldalú a feladatom. Egyrészt a készülő stratégia elméleti megalapozása, a versenytársak és a külső környezet elemzése a feladatom. Természetesen teszek javaslatot arra is, hogy én mit tartok elérendő célnak Orosháza számára, de itt is nagyon fontos, hogy a helyben élők mit szeretnének, a vállalkozások, a civil szervezetek véleményére külön is kíváncsiak vagyunk. Az, hogy a jelenlegi helyzetből kiindulva az elérendő célok, milyen stratégia mellett érhetők el, erről szól majd a dokumentum.
A helyi gazdasági viszonyok újraszervezése során mi mindent kell figyelembe venni?
– Sok mindent. A világgazdasági folyamatokat, az Európai Uniót, Magyarország kormányának politikáját az egészségügytől az oktatáson a helyi gazdaságfejlesztésig. Az unióval megkötött támogatási szerződéseket, a Nemzeti Fejlesztési Stratégiát és annak operatív programjait, az egyes gazdasági ágazatok fejlődésének tendenciáit szintén meg kell vizsgálni. Fontos a városok és régiók közötti verseny, Orosháza és lakóinak érdekei, a város térségi szerepköre, a demográfia. A tervezés, a stratégia alkotás módszertani kérdéseit, a finanszírozás gyakorlati problémáit és még sorolhatnám. Ugyanakkor sürgető a munka, mert mire a mostani operatív programok első pályázati kiírásai megjelennek, addigra egy stratégia dokumentumnak el kell készülnie.
Milyen lehetséges eszközök, területek vannak, amikhez nyúlni lehet, illetve érdemes?
– Most nagyon határozottan csak a személyes véleményemet mondom. Ez még nem került be sem az anyagba, sem megvitatva nem lett. De, ha megengedi, akkor provokálok egy kicsit. Elgondolkodtatni szeretnék. Ötleteket, javaslatokat generálni az olvasók számára.
Először is talán a gondolkodást kellene megváltoztatni. Nem azt kellene meglátni mindenben, hogy miért rossz, hanem azt, hogyan lehet a legtöbb jót az adott helyzetből kihozni. Szakmailag profinak, mentalitásban, tudásban is versenyképesnek kell lennünk.
Azt mondjuk, hogy rossz a közlekedés. Azt mondom, hogy igaz nincs autópálya és vasúti fővonal, de Orosháza három nagyon jó város Kecskemét, Arad és Temesvár között helyezkedik el. Kecskeméten, akkor lesz a Mercedesnek második üteme, ha lesznek magyar beszállítók is tömegesen. Hát legyenek! Aradon Európa egyik legnagyobb és legmodernebb vasúti járműgyára működik. Beszállítókat keresnek. Temesvár a német tőkének is köszönhetően Európa egyik legdinamikusabb ipari centrumává vált, a magyar-román határ melletti megyeszékhelyeink közül már egyik sincs vele versenyben. Temesvár nem csak gazdasági, termelési kapcsolatokat jelenthet, hanem egy nagyon gyorsan bővülő piacot is. Ha iparban gondolkodunk, akkor kellhet egy északi ipari park az üveggyár területéhez kapcsolódóan. De szó lehet egy déli elkerülő útról is. Nyilván erőteljes külföldi lobbizás, szakképzés stb. kell hozzá. Kína és keleti nyitás? Kínából nem venni kell, hanem ott eladni. Mert egy gyorsan növekvő GDP-vel rendelkező, gyorsan gazdagodó, sok szabad elkölthető jövedelemmel bíró társadalom. Ami minőségi termékeket, luxuscikkeket vár. Csináljunk Orosháza márkanevet, élelmiszer klasztert! Büszkék vagyunk a libamájra, akkor csináljuk. Büszkék vagyunk az orosházi kenyérre, akkor tényleg tegyük világhíressé! Exportáljuk a minőségi orosházi élelmiszert az Angliában élő több százezer magyarnak, akik keresik a hazait. Exportáljunk Kínába, de ott garantálni kell a kiváló minőséget.
Ehhez azonban megfelelő szakemberek kellenek.
Igen, ahhoz, hogy az ipari és a mezőgazdasági termelés felfuttatható legyen, tudás kell. Tudás, hogy a libamájból világszerte keresett csemegét varázsoljon egy sztárszakács, élelmiszeripari mérnök, külkereskedő, marketinges, stb. Ha rövidtávon akarom ezt megvalósítani, akkor készen kell megvenni, leigazolni ezeket a szakembereket. Középtávon viszont már a saját gyerekeinket kell képezni és hazahozni. Merjünk a világra nyitottnak lenni. Merjünk másoktól minél többet ellesni, tanulni és azokat alkalmazni.
Gyopáros helye ebben az elképzelésben?
Gyopáros egy igazi gyöngyszem – véleményem szerint a gyógyvíz, a tavak és a csend valódi értékeivel. Eldönthető kérdés, hogy belemegyünk-e abba a versenybe, hogy minél több csúszdával és élménymedencével szereljük fel, vagy kihasználjuk azt az értékét, hogy csendes, nyugis hely. Vannak, akik számára nyaraláskor a csend szinte a legfontosabb érték. De akárhogy is döntünk, azt tudni kell, hogy egy várost Gyopáros nem fog eltartani.
Mikorra várható a stratégia és mi kell ahhoz, hogy meg is valósuljon, eredményre vezessen?
Magának a munkaanyagnak április végére el kell készülnie. A stratégia megvalósulásához először az kell, hogy a képviselő-testület is elfogadja. De, hogy még mi kell hozzá? Pénz, ami most még csak talán uniós támogatás. Később már a reményeim szerint növekvő gazdaságból származó adóbevétel. De mindenek előtt kell a megvalósuláshoz egy felelős gazda, aki kézben tartja, koordinálja a dolgokat. Kezdeményező készség, felelős gazdálkodás, a körülmények változásaira való reagáló képesség, az érintettek együttműködése és mindenképpen a közösség. Őszintén remélem, hogy öt év múlva egy nagyon sikeres és versenyképes Orosházán értékelhetjük majd a program addig megvalósuló eredményeit!
Mi az, amit szeretnénk! Kérdőív Orosházáról
A tervezet készítői összeállítottak egy kérdéssort, várják vissza a kitöltött íveket. Forman Balázs úgy fogalmazott, minden Orosházán élő ember véleményére számít. – Vállaljuk, ha kell, akkor anonim módon a véleményünket! Fogalmazzuk meg, hogy mi mit szeretnénk ebben a városban! Mi szükséges ahhoz, hogy jól érezzük magunkat itt, hogy megtaláljuk a számításunkat. A vállalkozások, a civil szervezetek véleményére külön is kíváncsiak vagyunk – hangsúlyozta a szakember. A kérdőív (anonim) ide kattintva kitölthető, kérdezni, észrevételt tenni az oroshaza2020@oroshaza.hu e-mail címen, aki szeretné a tervezést nyomon követni, annak javasolják, adja meg elérhetőségét a fenti e-mail címen.
Orosháza gazdasági tervét Elekes Lajos alpolgármesternek április végén kell letennie a képviselő-testület asztalára.
