Csontokon fellelhető sérülések, betegségek mesélnek az Árpád-kori Orosházáról a múzeumban, ahol szokatlanul élénk tudományos élet folyik.
Régészeti-embertani leleteik olyan jelentősek, hogy hazai és nemzetközi kutatóhelyek is bekapcsolódnak a vizsgálatokba.
A MélyenSzántó Esték sorozat következő előadása, március 4-én 18 órától első kézből nyújt érdekes információkat a kutató Balázs János jóvoltából. Az előadó a SZTE TTIK Embertani Tanszékének PhD-hallgatója, a múzeumban önkéntes antropológusként tevékenykedik.
Orosháza határában, a bónumi homokbányában, az elmúlt években 175 emberi csontvázat találtak a régészeti feltárások során. Bár jelenleg még rengeteg a megválaszolásra váró kérdés, reményeik szerint a közeljövőben megvalósulhatnak olyan, szegedi és amerikai kollégákkal közös kémiai antropológiai vizsgálatok, melyek segíthetik majd a teljesebb kép kialakulását.
– Az előadás során megismertetem a népesség általános jellemzőit: milyen idősen haltak meg, milyen volt a férfiak és nők megoszlása, milyen magasak voltak – ismerteti az előadó. – Aztán szó lesz a sérülések és betegségek témaköréről, ezek a mindennapi életről szolgálhatnak információkat. Mindezek fényében megvizsgáljuk, hogyan illeszthető be a vizsgált temető a környékbeli szériákba, mik a különbségek, és mi lehet ennek a magyarázata – zárta Balázs János.
A bónumi homokbányában végzett feltárások embertani eredményei kézzel fogható közelségbe kerültek! Március 4-én 18 órától kezdődik Balázs János előadása, ami Az Árpád-kori Orosháza embertani eredményei címet viseli.
