Óriási munkába vágtak bele a múzeumban. Több kötetben kiadják majd a város történetének újabb kutatásait. Ősszel jön az első kötet.
Késő ősszel tervezik megjelentetni Orosháza új monográfiájának első kötetét a múzeumban. A Nagy Gyula szerkesztette Orosháza története és néprajza idén 50 éves, az évforduló adja az apropót, hogy az újabb kutatások napvilágot lássanak. A tervek szerint a következő tíz évben egy-egy kötet adná az új monográfiát.
– Nem véletlen az időpont, hiszen Nagy Gyula 1911. november 16-án született, ezzel is tisztelegni kívánunk az orosházi múzeum hírnevének megalapozója emléke előtt – hangsúlyozza Rózsa Zoltán múzeumigazgató. – Természetes, hogy részben más lesz ez a monográfia, mint a korábbi, hiszen más korban születik, így máshová helyezzük a hangsúlyokat. Ok-okozati csomópontok köré épülnek a kötetek, amelyek önállóan is megélnek, de egy egészet alkotnak. Folytatjuk a 2010 óta évi több számmal megjelenő Mozaikok sorozatunkat, amely olyan résztémákat tár fel, amelyek nem részei, de kiegészítői a monográfiának.
Az első kötet – Erostyák Zoltán munkája – Orosháza betelepülése körüli kérdéseket tárgyalja, ami alapvetés a mai település szempontjából.
– Az orosházi kisrégióra kitekintően adunk képet a város késő középkori-kora újkori történetéről, a 15. sz. második felétől a 18. sz. végéig – avat be a részletekbe Erostyák Zoltán muzeológus. – Felhasználjuk az újabb történeti kutatásokat, tanulmányokat. Nem helyből indulva, hanem az országos, sőt nemzetközi történelemből vezetjük le a térség történetét, hiszen a rész-egész kapcsolat meghatározó, nem lehet önmagában szemlélni a települést. Tudomásul kell venni, hogy településünk egy úthálózat metszésében feküdt mindig is, és ez meghatározta a történetét, fejlődését. A jelzett időszakban annak a gazdasági szerkezetnek létrejöttét követhetjük nyomon, ami meghatározta az újra települt város megerősödését. Alapja a nagyállat (marha-, ló) kereskedés, amelyben érdekelt volt úgy a keresztény Európa, mint a Török Birodalom.
