A német, a súlyemelő-edző, a lelkész és az újságíró beszélget – egy jónak ígérkező vicc is kezdődhetne így, de ez egy igaz történet lesz.
Egy orosházi újságíró nem mindennap kap meghívást keszthelyi könyvbemutatóra, főleg nem egy német írótól. Nemrégiben ért e megtiszteltetés, de mielőtt előre szaladnánk a történetben, nézzük az előzményeket.
2014. február
Óriási érdeklődés övezte Berta János Hugo Hartung nyomában című könyvének orosházi bemutatóját. A városi könyvtárban száznál is többen hallgatták, hogyan győzött Párizs felett a Hódmezővásárhelykutasipuszta (mai Székkutas). A regényben Hugo Hartung német író nagy sikerű, Piroska könyvének helyszíneit járja be újra a főhős. Orosháza látványosságairól, szépségéről, a helyiek vendégszeretetéről, itteni tapasztalatairól is ír a kötetben.
2014. október
A frankfurti nemzetközi könyvkiállításon szintén nagy sikert aratott Berta János könyve, amelyet 103 ország képviselete mellett mutattak be a közönségnek. A német nyelvű kiadásban még hosszabban ír Orosházáról. Korábban arról is hírt adtunk, hogy valamennyi német nyelvterület (Németország, Ausztria és Svájc) könyvesboltjaiban is kapható lesz a mű. Azóta kiderült, hogy Angliától Japánig mindenhol olvassák Berta János Kutasipusztán szerzett élményeit.
Mit keresek én itt?
2014. november 3.
Megérkezem Hévízre, egy nappal a keszthelyi bemutató előtt, boldogan, ugyanakkor nagy kérdéssel a fejemben: mit keresek én itt? A panzió kapujában hatalmas baráti fogadtatásban részesülök: az író, Berta János és német felesége Anette nagyon örülnek érkezésemnek. Az ajtón belépve Tóth Imre református lelkész (ezelőtt 22 évig Székkutason, az utóbbi két évben Egerben szolgál), a Piroska történet nagy szakértője is üdvözöl, valamint Szombat Mihály, a Vásárhely24 felelős szerkesztője, és a Kutasi Vendégház tulajdonosainak fia és a párja, Ágnes. Szép kis asztaltársaság kerekedik, és olyan kellemes baráti beszélgetés, mintha évtizedek óta tartana az ismeretség. Gyorsan világossá vált, hogy a társaságot alkotók – egyébként nagyon különböző emberek – egy célért, a „közös ügyért” munkálkodnak. Szeretnék, hogy egész Európa, és főként a magyarok megismerjék a Piroska-történetet, és felfigyeljenek a kutasi puszta jelentőségére és szépségére, hiszen egyedülálló a világon.
Közben az íróról is sok mindent megtudok. Szombathelyen született, sváb család második gyermekeként. Húszas éveiben Németországba települt. Nyugdíjazásáig súlyemelő-edzőként tevékenykedett. Korábban magyar bajnok volt, és nem kisebb embert tudhatott edzőjének, mint Tóth Gézát, a 157-szeres országos csúcstartót, egyszeres világcsúcstartó súlyemelőt, akinek nevéhez fűződik két világbajnoki csúcsbeállítás és egy olimpiai csúcs is. A beszélgetés során mintha János regényébe csöppentem volna. Ott volt a két, Németországból érkezett kiránduló, a lelkész, aki megmutatta nekik a magyar puszta szépségét, és bevezette őket a Piroska-történet mélységeibe. És ott voltak, szintén a Kutasipuszta Vendégház tulajdonosainak, Jánosék egykori szállásadóinak fia Mihály és párja, akik megmutatták a német utazóknak többek között az éjszakai puszta csöndjét.
Egyre erősebb bennem a kérdés, amit kis idő elteltével fel is tettem az írónak: mit keresek én itt? A válasz minden vártnál egyszerűbb volt: mert kíváncsi voltam, és szerettem volna megismerni azt, aki ilyen szépen írt a könyvemről és a Piroska-történetről.
Él még a híres magyar vendégszeretet?
Másnap a keszthelyi Fejér György Városi Könyvtár gyönyörű kupolás olvasótermében Berta János elmesélte a könyv születésének történetét, és azt is megosztotta a közönséggel, hogy a németek számára mennyire fontos, és alapmű Hugo Hartung klasszikusa, amelyből az első német játékfilm is készült. A filmből részleteket is vetítettek a bemutatón. Tóth Imre lelkész a több mint két évtizedes kutatásaiból osztott meg érdekességeket a közönséggel. Megtudtuk, kutatómunkája során az író lányával is találkozott, valamint a regény főszereplőjével, Piroskával (valójában Kató) is. A hallgatóságot ez alkalommal is sikerült ámulatba ejtenie a két előadónak. Bizton állíthatom, aki egyszer részese a könyvbemutatójuknak, azonnal szerelmese lesz a Piroska-történetnek.
A rövid kirándulásról hazafelé a Hartung és Berta által sokat emlegetett, semmihez nem fogható magyar vendégszereteten gondolkodtam. Valóban létezik, és még ma is él a híres magyar vendégszeretet? Általánosságba véve nem tudom, de hévízi élményeim alapján a válasz egyértelműen igen.
