Nincs olyan, hogy boldog élet, de ha egészség van és nem gondolkodunk a problémákon, teljesek lesznek hétköznapjaink – vallja Verasztó Lajos, a rendhagyó almafa.
Új főcímzenével és megújult háttérrel is várta az érdeklődőket október 17-én az Alma a fájától beszélgetős műsor, és természetesen Deák György, a házigazda. A megújult környezethez rendhagyó pódiumbeszélgetés is kapcsolódott, hiszen ezúttal nem a megszokott családfa felállásnak lehetett szemtanúja a közönség. A középpontban ugyanis Verasztó Lajos, egy első generációs híresség állt. A kardoskúti tanyavilágból indult egykori táncsicsos színinövendékből lett angoltanár. Amerikát is megjárta, többedmagával megalapította az ország leghíresebb nyelviskoláját – a legendás Dover Klub megálmodója kedvéért teljesen megtelt a művelődési ház Bubik terme.
Katonaság elől a színészetbe
A 23 monori ugar egyikébe született, nagyanyja Bubik lány volt. Gyermekkori emlékeit fényképek és egy régi barát: Héja István is segített feleleveníteni. Majd a középiskolás évek rekonstruálásához a szervezők az internetet is segítségül hívták, és egészen Montrealig repítették a hallgatóságot, hogy Benedek Rózsa kutatóbiológust utolérjék.
A gimnázium után kalandos úton a színművészeti főiskolán kötött ki Budapesten, Verasztó Lajos azt is elárulta, miért: habár tetszett neki a színi pálya, magától nem mert volna felvételizni, 1500 jelentkezőből ugyanis csak 15-öt vettek fel. Mivel azonban betegesen félt a katonaságtól, akkoriban pedig az volt az egyik kibúvó alóla, felvételizett, sikerrel. Csoporttársai között volt Balázsovits Lajos, Benkő Péter, Gór Nagy Mária, Monori Lili, Körtvélyessy Zsolt, Dévényi Tibor, Vallai Péter és Schütz Ila.
Csupán egy évig volt színész-tanonc, ezt az időszakot az egyik vendég, Pálos Zsuzsa színművész, szintén volt csoporttárs segített feleleveníteni. Mint elmondta, Verasztó Lajos az Alföld egy különleges teremtménye, az ártatlanságtól a svihákságig minden benne van. Az pedig, hogy kirostálták a színművészetiről, nem a tehetség hiánya miatt volt, hanem azért, mert a kezdetektől látszott rajta: neki valami mást kell csinálnia. Meglepetésként Pálos Zsuzsa egyébként két dallal is készült, és egyfajta performanszként az „almafát” is sikerült megtáncoltatnia.
A tiltólistás Állatfarmból angolozni a csepeli munkásokkal
A színészetet eztán magyar-orosz helyett angol szakra váltotta, mint kiderült, a véletlen műve volt a választás: rossz betűt kezdett ráírni a jelentkezési lapra. A gimnazista korában még angolul írni is alig tudó Verasztó végül nyelviskolát alapított Dohár Péterrel és Hencsei Kálmánnal Csepelen. Tankönyv híján klasszikusokból tanítottak.
Volt például, amikor a tiltólistán szereplő, George Orwell világhírű Állatfarmjából tanította a csepeli munkásokat, szerencsére senki nem jelentette fel. Hasonló volt a helyzet a BBC rádiós híradásaival is, melyeket hajnalban vett fel, majd annak segítségével nyelvtanozott tanítványaival.
1988-ban Amerikába ment. Mintegy 3,5 évet élt kint, majd hazajött, s társaival megalapították a Dover nyelviskolát – a burkolástól a kőműves munkákig saját kezűleg építették fel az iskola egész épületét. Ma 280-300 tanárt foglalkoztatnak, „védőszentjük” Marilyn Monroe. A Dover Klub megálmodója is Verasztó, a budapesti díjjakkal jutalmazott Király utcai klub kimagasló kulturális élet, programok színtere. Több karitatív tevékenységet is folytatnak, így például a magyar olimpiai csapat és több gyermektábor támogatói. Néhány éve alapítványt hoztak létre Zalában, melynek segítségével felújították a Szent Vendel kápolnát, 2009-ben műemlékké avatták a helyet. Ennek kapcsán Podmanicky-díjat vehettek át, melyet nem más, mint a második vendég, Rádai Mihály, rendező, operatőr és városvédő adott át.
Mint kiderült, „almafájával” már a főiskola óta ismerik egymást. Példaként több műemléki épület közös és külön utakon történt megmentését hozta, elmondta: nem a tulajdonoson múlik, mi lesz a sorsa egy-egy épületnek, hanem a jó szándékon.
A kardoskúti tanyavilág
Az is kiderült, annak ellenére, hogy évtizedek óta Budapesten lakik, még mindig aktívan részt vesz szülőtelepülése, Kardoskút életében, mintegy lokálpatriótaként elhagyatott tanyákat vásárolt és újított fel. Hogy mindezt alá is támasszák, utolsó vendégként Lengyel György polgármestert hívták a pódiumra. Mint elmondta, Verasztó Lajos az, aki összetartja a közösséget, a „családot”, sokat ad a településnek.
Zárásként az „almafa” beszélt életről, boldogságról: nincs olyan, hogy teljes boldogság, az ember életében csak napi 5 perc jut, de ha egészség van, akkor minden van. Összegzésként pedig elmondta: ha nem bánkódunk, ha nem gondolkodunk a problémáinkon, megtaláljuk az egyensúlyt az életünkben.
