Az emberek második gondolata az egyedi ékszerkészítés. Miután csalódtak egy tucattermékben, utána felkeresik az ötvöst – vallja Májer János, aki több mint 20 éve javít és készít ékszereket az orosháziak számára.
– Édesapám nagybátyjának volt Bécsben egy ötvös rokona, beszélgetéseink alapján döntöttem a szakma mellett. Szegeden végeztem középiskolai tanulmányaimat, majd az Állami Pénzverőben szereztem képesítést több mint harminc éve – meséli Májer János. – Egy ideig cégnél dolgoztam, ahol alkotás szempontjából nem tudtam magam kiteljesíteni. Szériamunkát végeztem, ugyanazokat készítettem állandóan, részben ezért is döntöttem úgy, saját vállalkozásba kezdek – mondja az ötvös.
Első üzletét Szegeden nyitotta meg: saját bevallása szerint felállított egy rögtönzött pultot, felszerelt egy karos mérleget és egy Ferenc József korabeli hengert, melyen meg lehet munkálni az ékszereket, és kitette a cégért. Majd egy osztálytalálkozó hozta vissza szülővárosába, ekkor jutott arra, hogy itt is nyit egy boltot. Először a Móricz Zsigmond utcában rendezkedett be, majd átköltözött a Kölcsey utcába.
Végig saját tőkéből dolgozott: a kilencvenes években szépen fejlődött a vállalkozás, fejlesztett. Jelenleg egy alkalmazottja van, Horváth Etelka tíz éve kitartó munkatársa. Vevőköre vegyes; jellemző, hogy az idősebb generáció tagjai hozzák magukkal gyermeküket, ők pedig a sajátjaikat.
– Az ötvös szakma olyan, mint a kerékpározás. Ha egyszer megtanuljuk az alapokat, akkor azt el már nem lehet felejteni. Mégis állandóak a kihívások, mindig újfajta ékszereket kell megjavítani – fogalmaz Májer János.
Pályafutásának legérdekesebb ékszeréről a következőképp vall: – Egy idősebb úr egyszer egy keresztelő poharat hozott, monogramot és címert kért rá. Ezeket nézve megkérdeztem, kinek a nevére lesz. Azt válaszolta, Purglyra – kiderült, az idős úr Horthy Miklósné Purgly Magdolna hozzátartozója volt.
Májer János azzal zárja: a jövőre nézve az a terve, hogy a 20 éve megszokott megbízhatóságot viszi tovább.
