Egykor Orosházán a legtöbb háziasszony sütötte a csíramálét, a gyermekek kedves édessége volt. Az eredeti recept alapján készült étel hosszú évtizedek óta öregbíti városunk hírnevét.
Az iparosodás és a városias életforma a múlt század közepétől jelentősen megváltoztatta a hétköznapi szokásokat. Munka mellett kevesebb idő és energia maradt csíramálé készítésére. Orosházán néhány család azonban továbbvitte a tradíciót, eladásra szánták a közkedvelt édességet.
– Az idén a századik születésnapját ünneplő Bikádi Ferencné Bozó Mária, Marika néni egészen az 1990-es évek végéig sütötte a csíramálét, annak idején kukoricaszárral fűtötte fel a kemencét. Az ő felmenői is több generáción keresztül készítették és ápolták az orosházi hagyományokat. Gyermekként örömmel fogyasztottam az általa készített édességet, nem volt hozzá fogható ízvilág. Fontosnak tartom Orosháza múltjának egy szeletét megőrizni, 2002-ben engedélyt kaptam a csíramálé üzem működtetésére. Marika néni receptje és elmondása alapján készítjük a mai napig az orosházi búzacsíramálét – osztotta meg lapunkkal Tóth Bálint hagyományőrző.
A búzacsíramálé Orosházán és környékén hagyományos helyi jellegzetesség, tápláló édesség, reformélelmiszer. A csíráztatott búzából sütéssel készült édességet századok óta fogyasztják a vidéken. Valószínűleg eleink Zombáról hozták magukkal, ahol még csiripszli néven ismerték. Az édesség rendkívül gazdag vitaminokban, ásványi anyagokban és nyomelemekben. Sütéssel a búzában lévő keményítő cukorrá alakul át, így cukor hozzáadása nélkül kapják meg a bársonyos, édes ízt, ez a cukor jelenik meg állásában mézhez hasonló formában.
Az orosházi csíramálé 2015-ben felvételt nyert a Helyi Értéktárba, 2016-ban HÍR védjegyes termék lett, egy évvel később a Békés Megyei Értéktárba kapott besorolást.
– Lehetőségeinkhez mérten törekszünk az orosházi hagyomány megőrzésére. Rendezvényeken mutatjuk be az édességet, ismertetjük az elkészítési eljárást. A csíramálét több helyen is ismerik és készítik a Kárpát-medencében. Még Jókai Mór „Az arany ember” című regényében is megemlíti. Az orosházi csíramálé jellegzetessége a ropogós széle és a semmihez nem hasonlítható bársonyos csíra íze, amely a töményebb keveréknek és a liszthez adott több csíralének köszönhető. Az eljárás időigényes, mintegy tíz napi folyamatos feladatot ad a csíramálé elkészítése – tette hozzá Tóth Bálint.
A csíramálé igazi őszi és téli csemege, de fagyasztva sokáig tárolható. Tartósítószert, színezéket, mesterséges adalékanyagot és hozzáadott cukrot nem tartalmaz. Sütés közben a búzában szereplő összetett keményítő egyszerű cukorrá alakul, a bonyolult fehérjék aminosavakra, a zsírok könnyen emészthető zsírsavakra bomlanak. Egy igazi vitaminbombaként tartják számon. A rák elleni kutatásokban a búzacsírában kereste a megoldást Szent-Györgyi professzor, jelenleg pedig prof. Hidvégi Máté. Hagyományosan böjti ételként is számon tartották, így a karácsonyi és a húsvéti böjtök kedvenc étele volt.
