Nem hétköznapi: talán így is jellemezhetjük azt az előadást, melyet május 9-én hallhattak az érdeklődők a Szántó Kovács János múzeumban. Az orosházi ipartörténet emlékei között tartottak előadást Thék Endre életéről, munkásságáról.
Verasztó Antal helytörténész, Thék-kutató ihlette a múzeum által szervezett összejövetelt. Korábban már többször felmerült az, milyen kevés szó esik várososunk szülöttéről, díszpolgáráról, arról a személyről, akiről még életében utcát neveztek el Orosházán. Az 1842-ben született bútorasztalos, a magyar nagyüzemi bútorgyártás megteremtőjének munkái olyan intézményekben találhatóak meg a mai napig, mint a Parlament, a Szent István bazilika, vagy az Operaház, de az orosházi városháza polgármesteri irodája is büszkélkedhet Thék-bútorokkal. Nem volt tehát hétköznapi sem az előadás témája, sem a környezet.
Két előadó elevenítette fel a kiemelkedő életpálya egyes mozzanatait, és munkásságát. Elsőként Rupprich Péter ragadta magához a szót, aki a család szemszögéből osztotta meg a jelenlévőkkel tapasztalatait. Nem minden alap nélkül, hiszen dédapja, Rupprich Károly Thék Endre sógora és munkatársa, nagyapja pedig Thék keresztfia volt.
Az előadáson megismerkedhettünk az iparossal, aki szívén viselte mestersége hagyományainak, tudásnak továbbörökítését, és azt az embert, aki maga mutatta meg az inasoknak a különböző mesterfogásokat. A mintegy harminc megjelent hallhatott a budapesti társasági élet kedvelt tagjáról, s számtalan asszony szívének meghódítójáról is.
Majd Szentgróti Zsolt következett az előadók sorában, aki Thék-bútorok gyűjtője, ismerőjeként szakmai szemszögből közelítette meg a mester hagyatékának jelentőségét. Az előadás során számtalan példán keresztül ismerkedhettünk meg a jeles bútorasztalos munkásságának jeles bizonyítékaival képeken keresztül.
