Vajon hogy nézne ki ma a vásárcsarnok, ha Makovecz Imre tervei alapján készül el? Vagy hogyan mutatnak a mai Vörösmarty iskola eredeti, 1902-es tervei? Mindezt megtudhatod a Szántó Kovács múzeumban.
Nem mindennapi tárlat nyílt ugyanis Tervek, Okmányok és Kiadványok Orosháza Történetéből címmel április 25-én az Orosházi Ipartörténeti és Művészettörténeti Alapítvány jóvoltából. Több mint 100 éves tervrajzok, iparos mesterlevelek, kitüntetések, orosházi térképek, városrendezési tervek és még sok érdekesség került elő Jusztin Balázs gyűjtőmunkájának köszönhetően. A kiállítás a településalapítás 270. évfordulójának alkalmából szervezett ünnepségsorozat keretében nyílt meg.
A megnyitón Zalai Mihály alpolgármester a digitális kor dokumentumai és a hagyományos papírforma különbségeiről, tartósságáról beszélt. Felmerült, mi minden van manapság a múzeum birtokában. Ezzel kapcsolatban az alpolgármester feltette a kérdést: – Lesz-e annyi, és olyan minőségű tárgy ötven év múlva a múzeumokban, amit érdemes lesz kiállítani a mai korról? Hagyunk-e magunk után elegendő nyomot, vagy eltűnünk a virtuális felhőben? – habár választ nem kaptunk a kérdésre, Zalai Mihály hozzátette: szerencsére ma is születnek értékek a városban.
Németh Béla, az Orosháza és Vidéke Ipatestület elnöke megnyitó beszédében úgy fogalmazott: a számítógép előtti kort tükrözi a kiállítás anyaga, mely jól mutatja a régi mesterek kreativitását, elhivatottságát. De azt is jelzi, mennyi mindent hozzá tudtak tenni az egykori iparosok a város fejlődéséhez, és a mindennapi élet szebbé tételéhez. Németh Béla arra is emlékeztetett, mennyi jeles iparosmesterrel rendelkezett egykori Orosháza, ilyen például Thék Endre, vagy a híres Négyesy cég.
Az Orosházi Ipartörténeti és Művészettörténeti Alapítvány egyébként tavaly december óta létezik, ez az első kiállításuk. Jusztin Balázs, mint az alapítvány kuratóriumi elnöke elmondta: céljuk az, hogy megörökítsék a városban fellelhető iparosok emlékeit, s azt bemutassák az orosháziaknak is. Amellett, hogy várják a további érdekességeket, szeretnék a régiségeket a gyerekeknek is bemutatni foglalkozások, tematikus órák keretében.
Ha Makovecz tervezte volna a vásárcsarnokot…
Hosszú évek gyűjtő és fél év rendezési munkájának köszönhetően mintegy 20 tablót, és nagyjából 30 kiállítási tárgyat szemrevételezhetünk. A tárlatnak több értékes, és várostörténeti szempontból érdekes darabja van. Az egyik például a Makovecz Imre építész által 1992-ben tervezett vásárcsarnok látképe, mely egy falusias jellegű, mégis városi, fák övezte piactér képét festi. A terv járt az akkori képviselő-testület előtt, akik meg is szavazták a megépítését, de az akkori várospolitika változásai miatt végül mégsem valósult meg Makovecz vásárcsarnoka.
A figyelmesebbek egyébként megtalálhatják az állami általános iskola 1902-es tervrajzát, mely ma Vörösmarty iskola névre hallgat, de Thék Endre egy jutalom emlékkönyve is szerepel a kiállítási anyagban.
A tárlat egyik legidősebb emléke egy 1892-es, hivatalos papír arról, hogy egy békéscsabai adóellenőr 15 forintot vételez ki a városi kasszából. A II. világháború idején sok régi okirat hátuljára vetettek fel különböző, hivatalos szövegeket. Ennek az adópapírnak a hátuljára például oltási bizonyítvány került, így maradt fent az utókor számára. S hogy miért volt szüksége arra a 15 forintra az adóellenőrnek? Te is megtudhatod, ha ellátogatsz a múzeumba június 1-ig.
