Dancsó: jöjjön el a politikai béke

A polgármester szerint tavaly nem volt a városban botrány, és nem akarta kiirtani Kossuth Lajos emlékét sem. Orosházának már nem adóssága, hanem többlete van és szeretné, ha eljönne a politikai béke. Kiderül, mi a véleménye egy új sportcsarnokról és uszodáról, és megkérdeztük, indul-e a következő választáson is. Nagyinterjú.

– Milyen évet zárt Orosháza?

– Önök szerint?

– Azt hittük, az újságíró kérdez, de legyen: feszült, nehéz és néhány botránnyal terhelt év volt.

– Én botrányra nem emlékszem. Feladatok, problémák voltak, amit meg kellett oldani.

– És ha azt mondjuk, hogy kommunális adó?

– Nem nevezném botránynak. A kommunális adót egyébként még 2012-ben vezettük be, de akkor is elmondtam, hogy nem jókedvünkből. Kellett a plusz bevétel ahhoz, hogy a működési egyensúly megmaradjon, hiszen 2013-ra a törvény szerint már nem lehetett hiányt tervezni. Jeleztem, hogy igyekszünk megtalálni a lehetőségeket, hogy ezt adott esetben kivezessük. Azt a konfliktust is vállaltam, ami ezzel járt, a rövidtávú népszerűségnél nekem fontosabb a város működőképessége. Közben sok tárgyalás volt, Simonka György képviselő úr segítségét is kértük ebben, és közös munkával el is értük, hogy a központi költségvetésből működést segítő összeget kapjunk. Az ellenzéki reakciók politikai szemüvegen keresztül érthetőek voltak. De azt sajnálom, hogy pusztán politikai támadást kaptunk, kevésbé mondtak javaslatot a megoldásra. De ilyen ellenzékünk van. Nélkülük is megoldottuk, és a végén nem lett belőle semmi, nem kell kommunális adót fizetni Orosházán.

Nincs már adóssága a városnak

– Azt mondta tavaly év elején, hogy sok minden kódolva van 2013-ra. Lehet nagy baj is pénzügyileg, de lehet jó végkifejlet is. Melyik jött be?

– Nehéz év volt, ahogy önök is mondták az elején, sok feszültséggel és sok megoldandó feladattal, de a december pénzügyileg bizonyos problémákat rendbe tett. December 6-án 220 millió forintot kaptunk az államtól, majd december 17-én egy kormánydöntésnek köszönhetően újabb 200 milliót. Ez óriási segítség volt, jelentősen javult a város fizetőképessége. Emellett az adósságtól is sikerül megszabadulni az állami adósság átvállalásnak köszönhetően. Amit kitűztünk év elején, sikerült megvalósítani, így sikeres évnek értékelem 2013-at.

– Jómagam a polgármesterségen és az országgyűlési képviselőségen túl számos olyan testületben végzek munkát, amelyek lehetőségeket jelentenek Orosháza számára. A sok munka azonban rendkívül sok energiát köt le, éppen ezért szerencsésnek mondhatom magam, amiért egy olyan felkészült és a település ügyei iránt elhivatott főállású alpolgármesterrel dolgozhatok együtt, mint Zalai Mihály alpolgármester úr. Hálás vagyok ugyanakkor a képviselő-testület további tagjainak is, akik az elmúlt időszakban nem egyszer tettek arról tanúbizonyságot, hogy nehéz helyzetben is képesek higgadt, megfontolt döntésekkel szolgálni Orosháza érdekeit.

– Mikorra lehet idei költségvetés?

– Szeretném, ha január 31-én elfogadná a testület, most ezen dolgozunk. Működési hiányt továbbra sem lehet tervezni, most a fejlesztési kiadások okoznak sok fejtörést, sok ilyen igény van, és ennek fedezete még nincs teljesen meg. Az elmúlt 6 évben többségében hiány volt, a végén már ez csökkent, de folyószámlahitel kellett a stabil működéshez. Most változás van, különböző befektetésekre, betéti lehetőségekre kértünk árajánlatot több pénzintézettől. Ilyen 6 éve nem volt, ez lényeges elmozdulás.

– Milyen fejlesztési kiadásokra keresik a pénzeket?

– Legfontosabb, hogy be kell fejezni a csatornázást és a szennyvíztisztítő telep bővítését. Aprónak tűnő, de jelentős tételek vannak Gyopáros vonatkozásában, infrastrukturális jellegű fejlesztések, alapvető karbantartási munkák is vannak. Van ami nem halasztható, meg kell csinálni. Jó lenne pályázni, de a következő EU-s pályázati ciklus nyáron indul, addig várni kell. A társasági nyereségadó (TAO) önrészekre is komoly összegeket nyertek a sportklubok, ezek önrészét is elő kell majd teremteni.

 Gazdaságilag jobb lehet a 2014-es év

– Az elmúlt évben több helyen láttuk önt is kisebb nagyobb cégeknél, tárgyalni, látogatni volt. Sokszor úgy érzik az emberek, hogy ezek a látogatások a sajtónak szólnak.

– Lehet, hogy kívülről így tűnik, de nem így van. Egy ilyen látogatáson megtudjuk, mit is szeretne a vállalkozó vagy a cég, miben tudunk mi, képviselők segíteni. Nekünk az is feladatunk, hogy lobbizzunk a minél több nyertes pályázatért, ami pénzt, fejlődést, munkahelyet, megélhetést hoz a városba, a térségbe. Ez alapvető érdeke minden itt élőnek. A legtöbb beruházás mögött van valamilyen EU-s támogatás is, szerencsés dolog, ha a képviselő tud ezekről, egyeztetünk. Mindent megteszek én is azért, hogy nyerjenek.

– A cégek alapításában is tud segíteni? Említette a TOP 12-es ebédben, hogy 25 vállalkozással több van Orosházán, mint egy éve.

– Egy cégalapításnál is kihagyhatatlan az önkormányzat, sok engedélyt innen kell beszerezni. Egy komolyabb beruházás előtt célszerű legalább egy beszélgetést megejteni a tulajdonosokkal, van-e valamire szükségük. Akár abban is, hogy milyen szakmákat keres majd az induló vállalat, milyen szakemberekre lesz szüksége. Ez az információ alapvetően befolyásolhatja a szakképzést is, nem árt tudni róla.

– Ha már munkahelyek. Mit mondtak a legnagyobb adózók az ebéden? Lesznek új állások?

– Vannak biztató jelek. Alapvetően jó, hogy az országos alatti a munkanélküliségi ráta Orosházán. Persze ez messze nem elég, van még mit tenni, hogy tovább csökkenjen. A nagy cégek egyre jobban teljesítenek, a Linamar több mint 5 milliárdos új beruházása új munkahelyeket teremt, az építőipar is kezd életre kelni, ez pedig a síküveggyárnak kedvez. Több kisebb cég is jelentős előrelépést tudott tenni, a munkahelyteremtő támogatások révén 180 millió forint jött a városba. A Doherty is csarnokot bővített és több kisebb cég is fejlődik. Ezek mind jó jelek 2014-re.

Készen lesz a csatornázás

– A városi beruházások hogyan állnak?

– A legnagyobb a csatorna beruházás. Ez a maga 6,6 milliárd forintjával soha nem látott mértékű fejlesztés Orosháza történetében.

– Soha nem látott mértékben elégedetlenek is az emberek miatta.

– Ez így van, hiszen szinte a város teljes egészét érinti, a fő közlekedési utak mentén is vannak munkák. Tudtuk jól, hogy türelem nélkül nem fog menni. Nincsenek illúzióim, voltak, vannak és lesznek is problémák. Igyekszünk ezeket kezelni, bár azt is súlyozni kell, melyik probléma mekkora. Ebben is voltak időnként döccenők, de úgy gondolom, lassan elhiszik az emberek, hogy ennek előbb utóbb vége lesz. A Szőlő körúton már új az aszfalt, és sok utca újul meg tavasszal. Amikor pedig rákötnek a rendszerre, új, minőségi szolgáltatást kapnak. És azt se feledjük, hogy a város mentesítette a vállalkozásokat az érdekeltségi hozzájárulások fizetése alól. Így versenyképesek maradhatnak és megőrizhetik a munkahelyeket. Ez talán annyira fontos, mint a csatorna megépítése.

– Térjünk át az oktatásra. Komoly átalakulás volt tavaly, hiszen a közoktatás újra állami lett. A pedagógusok vegyesen élik meg a velük történteket, sok negatív felhangot lehet hallani és olvasni erről. Ön szerint jó lett az új rendszer?

– Ezt majd az idő eldönti, de szerintem jó az irány. Nekünk egyébként nem új az átalakítás. 2008 óta egyre nehezebb volt a helyzet, az akkori MSZP-SZDSZ kormány nem adott annyi pénzt, amiből működtetni lehet az iskolákat. Ezért mi is összevontunk, néhányat átadtunk az egyházaknak fenntartásba, majd a megye is átvette a Mezgét, ahol mára 700-ról 1100-ra nőtt a tanulói létszám. Ezek jó döntések voltak, sok pénzt spórolt meg a város. Nem ment tönkre egyik iskola sem, élnek, virulnak, fejlődnek, a gyerekek tanulnak. Most már az állam a fenntartó, a város pedig működteti az intézményeket. Ehhez más vezetői szemlélet kell, évtizedes rutinok változtak meg. Sok a megbeszélés, tárgyalás, egyeztetés az állami fenntartóval. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ járási tankerületével nagyon jó a kapcsolatunk, sok mindenben segítjük egymást. Tavaly kétszer is, év elején és év végén járt nálunk Hoffmann Rózsa államtitkár, ami azt jelzi, hogy eredményes munka folyik nálunk. A pedagógus béremelés pedig a jövő felé mutat, végre ismét kezdik megbecsülni őket a társadalomban.

Rendezvény vagy edzőcsarnok? 25 vagy 50 méteres uszoda?

– Sport. Az ellenzéki képviselők elég sűrűn ostorozzák önöket, hogy nem jó a pénzelosztás, főleg a kézilabda pénzeit sokallják. Tényleg, miért kap ennyit a kézilabda?

– A csapatsportág mindig drágább, mint az egyéni. A férfi pedig drágább mint a női. A férfi kézilabdások a világ egyik legerősebb bajnokságában játszanak, az első osztályban, ahol most a hetedikek. A női kézilabda klub is összekapta magát, a másodosztályban dobogós. A szombati kézilabda bálon ötszázan vettek részt, nagy a tábora ennek a sportágnak. Sűrűn elhangzott, hogy vegyük el a pénzt a kézilabdától, adjuk oda a focinak. Legutóbb éppen néhány hónapja egy testületi ülésen az egyik MSZP-s képviselő tett ilyen indítványt.

– Pontosabban azt, hogy a plusz támogatást, amit éppen meg akartak ítélni az OFKSE javára, azt ne kapják meg a kézisek, hanem azzal mentsék meg az OFC-t.

– Egyről beszélünk. De anélkül a plusz pénz nélkül a férfi kézilabda klub nem tudott volna benevezni a bajnokságba. Ráadásul miért adtuk volna a focinak, amikor ők éppen kiestek a másodosztályból? Ezzel ráadásul legalább 400 millió forinttól esett el a város és a klub, hiszen az NB II-es tagságú fociklubok komoly állami pénzt kaptak, ebből pedig fel lehetett volna újítani a Mátrai stadiont. Ettől viszont most nagyon messze vagyunk. De nem hagytuk magára a focit, most is működik a klub és megkapta a plusz támogatást azóta. A kézilabda a legnépszerűbb sport a városban, mindkét klubnál 250-300 gyerek jár edzésre. A fociban az OMTK-ULE hasonló, kiválóan szervezett klub közel 300 gyerek sportol ott is, idén adtuk át a műfüves pályát, amit a TAO támogatásból építettek. Emellett a birkózók, erőemelők, karatésok, úszók, asztaliteniszezők, vívók, judósok, ökölvívók, teniszezők és még több olyan sportág van, amit támogatunk. Nagyon széles a kínálat, és remélem, hogy a jelenlegi 30 % körüli igazolt gyereklétszám 2-3 éven belül 50 %-ra nő.

– Ha már TAO pénz. Pár hete újra téma két, több évtizedes igény, az új sportcsarnok és a fedett uszoda. A klubvezetők 1500-2000 fős nagy csarnokot szeretnének, ön viszont egy edzőcsarnokot látna szívesebben. Melyik épülhet meg?

– Jó a kérdés, de nagyon korai, még a pénz sincs meg rá. Szerintem az edzőcsarnok reálisabb terv. A mindennapos testnevelés és a sok sportklub miatt egyre nehezebb összehangolni a teremhasználatot. Az Eötvös csarnokot pár éve újítottuk fel, úgy látom, a jelenlegi igényeknek megfelel. Jelenleg a TAO pénzekből látom megvalósíthatónak egy új csarnok építését. De míg egy nagy rendezvénycsarnok 1,5 milliárd forint lehet, addig egy edzőcsarnok 300 millióból felépülhet. Hatalmas a különbség, és ez igaz a fenntartására is. Nagyobb csarnok, sokkal drágább üzemeltetés, amit valakinek ki kell fizetni minden hónapban. Erre a kluboknak nincs pénze, viszont a város kasszája sem feneketlen. Nagyon át kell ezt gondolni, egy rossz konstrukció nehéz helyzetbe sodorhatja pénzügyileg a várost. A TAO pénzeket a klubok nyerik meg, a lehívásához azonban a városnak 30 %-os önerőt kell felmutatni. Számoljunk: 300 milliónál ez 90 millió, 1,5 milliárdnál már 450 millió forint. És ehhez jön még a működtetés. A számok is mutatják szerintem, mi lehet a realitás. Én a kézilabda szövetség TAO bizottsági elnökeként látom, hogy több városban állnak a pályázatok, mert nem tudja a település az önrészt odatenni. Lehet nagyot álmodni, de szerintem jobb ha átgondoljuk higgadtan. Az uszoda kérdése annyiban más, hogy azt állami pénzből lehetne felépíteni. Nagyon kellene legalább egy tanuszoda, sok évtizedes igény ez. Már jeleztem a testületnek, hogy ezen a kiíráson mindenképpen indulunk.

– 25 vagy 50 méteres?

– Itt ugyanaz a helyzet, mint a csarnoknál. Persze, hogy jó lenne az 50 méteres. De sokszorosa a fenntartási költség: vízdíj, csatornadíj, áramdíj, gázdíj, amik horribilis összeget emésztenének fel. De várjuk meg a kiírást, és majd akkor látjuk. Ahogy azt is, hol legyen, a belvárosban vagy Gyopárosfürdőn. De bárcsak már itt tartanánk, hogy ezen vitázunk. Nem kétség, uszoda kell, a tömegsport és az úszóklub is megérdemelné.

A kórház jobb helyen van az államnál

– A kórház is állami fenntartásba került már…

– Hála a jó Istennek!

– Így gondolja?

– Igen, hiszen szerintem a kórház fenntartása, szervezése klasszikus állami feladat, nincs keresnivalója egy önkormányzatnál. A gyógyítás nem áll meg a város határában, az orosházi kórház is 100 ezer embert lát el. Nem lehet települési szinten szervezni, nem Orosháza egyedüli felelőssége, hogy megfelelő legyen az ellátás. Ezt pénzügyileg sem lehetett bírni hosszú távon. Az államnál a működtetés és a beruházások is biztosabbak. Látszott ez a most épülő technológiai tömb esetében is. A főigazgató váltás után nem sokkal kiderült, hogy nem elég az a pénz, amit az építkezésre kapott a kórház. Ezért Simonka képviselő úrral közösen keményen lobbiztunk, hogy legyen plusz pénz. Nem akartunk a minőségből visszavenni, így 276 millió forint plusz összeg érkezett az államtól. Ezt a város soha nem tudta volna kifizetni egymaga. Az eszközpark is komolyan fejlődik, késő tavasszal remélem, át is adjuk az új épületet.

– Hosszú évek óta visszatérő kérdés: mennyi a kórház adóssága?

– Jóval kevesebb, mint néhány hónapja, de pontos összeget nem tudok. Fontos a városnak a kórház, hiszen 800 ember dolgozik ott. Az adósságról sokat egyeztettünk a főigazgató és az államtitkár úrral, így végül 600 millió forint érkezett. Ennyivel csökkent az adósság, ami nagyon nagy segítség. Időt kapott a vezetés, hogy szervezetét átalakítsa egy hatékonyabb működésre. Adósság mellett kevésbé lehet eredményesen javítani a rendszeren, hiszen nincs miből. Az egészségügy egyébként is generális problémákkal küzd, nagy az orvos és ápoló elvándorlás. A béremelés ezen most csak tünetileg segít, de legalább elindult valami ezen a téren is az elmúlt 2-3 évben.

A főtér életet hozott a városba

– A főtér építése közben azt mondta, hogy az irodájából látja, hogyan halad a munka. A főteret átadták, most mit lát az irodájából?

– Nem igazán onnan szoktam szemlélni, inkább lemegyek. És örömmel látom, hogy fiatalok, családok, idősebbek vannak kint, beszélgetnek, pihennek, használják a teret. Megtöltik élettel a főteret, ami azért sokszor nem volt jellemző, hiszen bizonyos időszakokban kihalt a város. Nem csak nyáron, de most az adventi időszakban is rengetegen voltak kint, megnézték, csodálták, kritikával illették. Magyarul élettel telt meg a főtér. Nem volt igazuk azoknak, akik már az építés előtt azt mondták, hogy erre semmi szükség nincs, miért nem költjük a pénzt másra, miért nem újítjuk fel a Hotel Alföldet. Nekem is szép élményeim vannak a hotelről, de leromlott, a város szégyene volt, le kellett bontani. A főtér javarészt EU-s pénzből épült, az EU pedig az előző ciklusban városrehabilitációra adott pénzt. Ha nem élünk vele, akkor meg az lett volna a baj. Az egész főtérépítés csúcspontja számomra az üveg körtefa avatása volt. Van akinek ez nem tetszik, de ez ízlésbeli kérdés. Egy biztos, az emberek kezdik elfogadni, egyre több naptáron, képeslapon, fotón tűnik fel ez az új városi szimbólum. Az a cél, hogy 2014-ben is rengeteg program, esemény legyen a főtéren és a városban.

„Politikai békét szeretnék”

– Polgármesterként megkezdi az utolsó, nem teljes évét. Mit vár 2014-től?

– Politikai békét, nyugalmat, megértést és sok munkát.

– Választási évben nem erős kicsit ez a “politikai béke” kijelentés?

– Nem. Minden politikai erőnek ez lenne az érdeke. Az acsarkodás, a rövidtávú politikai érdekek kijátszása nem viszi előre sem a közösség, sem a politikai párt ügyét. Politikusként tisztában vagyok vele, hogy ezt nekünk nagyon nehéz belátni. Egy példa: az MSZP-s képviselők úgy állítottak be engem, hogy le akarok számolni Kossuth Lajos emlékével, mert a főtér építése miatt elvittük felújíttatni a szobrot és új helyet kerestünk neki. Ha egy kicsit türelmesebbek, ha nagyobb bizalommal vannak és jobban végiggondolják az érveket, nincs politikai hangulatkeltés. Nézzék most meg, mi a helyzet. Meggyőződésem, hogy a városlakók jelentős többségének tetszik Kossuth Lajos egyébként gyönyörű szobra az új helyen. Méltóbb, jobban előtérben van. Ez semmi más nem volt, mint hisztéria, szerintem ennek még politikai haszna sem volt számukra. Előbbre lennénk, ha a megegyezés felé való hajlam lengené be a testületi üléseket is.

– Ez már majdnem egy irodalmian szép gondolat ív volt. Kicsit utópisztikus. Ön is régi motoros a szakmában, ön sem hiheti el, hogy ez lesz a következő hónapokban.

– Pedig ez lenne a jó mindenkinek. Persze én sem vagyok naiv, tudom, hogy ez vágyálom. Önök is régen dolgoznak újságíróként, emlékezhetnek rá, hogy az elmúlt 3-4 ciklust összevetve most volt a legerősebb politikai-világnézeti különbség a testületben. Régebben a fejlesztéseket szinte gondolkodás nélkül, nagyobb egyetértésben megszavaztuk ellenzékben. Alapvetően azzal nincs gond, hogy politizál a testület, az ülésen van helye a politikai ütközeteknek. Ha erős és felkészült az ellenzék, az a városvezetői csapatot is egységesebbé teszi. A stílussal már azért több a probléma. Különösen a Jobbikos képviselő hozzászólásait nem értem. Sokszor megdöbbentő módon a pályázatok ellen beszél, hogy ne szerezzünk be, ne fejlesszünk, mert az biztos csak mutyi lesz. Ez bizonyos értelemben a mélypont, korábban ilyenek fel sem merültek, a pályázatokban általában egyetértés volt. Még az esélyét is elvenni a fejlesztésnek nagyon rossz irány. Ha együttműködünk – és ezt magunkra is mondhatom – többet érünk el, kevésbé megy el az energia felesleges vitákra. Ez az év legyen a békesség, az együttműködés, az együtt gondolkodás éve, annak ellenére, hogy én is tudom, három választás is lesz.

– A nagyobb pártok már megnevezték országgyűlési képviselő-jelöltjeiket. Az új törvény azt mondja, hogy aki polgármester, nem lehet országgyűlési képviselő, és fordítva. A Fidesz jelöltje Simonka György, így ön biztosan nem lesz tagja a következő parlamentnek. De lesz-e jelölt polgármesternek?

– A kérdés jogos, de még korai. Erre is meglesz a válasz hamarosan, de most a tavaszi parlamenti választásokra készül minden párt, így mi, a Fidesszel is. Úgy vélem, a tavaszi választás kimenetele jelentősen meghatározza majd az őszi, helyhatósági választás eredményét. Nagyon sokat köszönhetek ennek a közösségnek, nagyon büszke vagyok arra, hogy orosházinak születtem. Bárhogy is alakul a sorsom, ez egyfajta alapállás kell hogy legyen.