A nyelvészprofesszor, egyetemi tanár hosszú betegség után életének 81. évében hunyt el.
Szerda délben érkezett a hír szerkesztőségünkbe, hogy méltósággal viselt, hosszú betegség után 2014. január 7-én Orosházán elhunyt dr. Hajdú Mihály, a magyar nyelvtudomány jeles személyisége, egyetemi tanár, a nyelvtudomány akadémiai doktora, Orosháza díszpolgára.
70. születésnapján Orosháza városa tanulmánykötettel és tudományos üléssel köszöntötte. 2010-ben látott napvilágot félezer oldalas kiemelkedő munkája, a Családnevek enciklopédiája, amit nagy sikerrel mutattak be szülővárosában is.
A múlt év nyarán egészsége rosszabbodott, véglegesen hazaköltözött. Nővére, dr. Hajdú Erzsébet és három felnőtt gyermeke mellett Orosháza városa is osztozik a gyászban. Dr. Hajdú Mihályt a város saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkednek.
Hajdú Mihály 1933-2014
Hajdú Mihály 1933. augusztus 14-én született Orosházán, a települést alapító zombai ősök leszármazottja – írja Orosháza díszpolgárait bemutató kötetében Verasztó Antal.
Az orosházi gimnáziumi érettségi után tanítóként dolgozik a kardoskúti, részben osztatlan általános iskolában. Itt tanít hat éven keresztül, közben maga is tanul. 1952-ben tanítói képesítő oklevelet, 1953-57. között magyar – angol – orosz szakos tanári diplomát szerez a Szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán. 1961-ben veszi kézbe magyar-könyvtár szakos diplomáját az ELTE-n. Miközben egyetemi hallgató, tovább tanít. Kardoskút után Nagyszénáson, majd Orosházán a Gyógypedagógiai Iskolában. 1961-től 1966-ig már egyetemi diplomával az orosházi Mezőgazdasági Technikum tanára. Ekkor, 1966-ban lesz aspiráns, majd 1969-től tanár az ELTE-n.
1951-től 1966-ig, az aspirantúráig 15 év telt el. Ez alatt végig tanított és tanult. Már ez a kétféle tevékenység sem kevés, ha egy időben végzi valaki. De Hajdú Mihály eközben számottevő tudományos tevékenységet is folytat. Ebben az időben kezd hozzá egy regionális szótár anyagának az összegyűjtéséhez. És erre az időre esik az Orosháza története és néprajza két kötetben megjelenése, ahol szerzőként és társszerzőként több tanulmány is jegyzett.
Nagyrészt az ő tudománynépszerűsítő, tudományszervező és kutató tevékenysége eredményeként beszélhetünk arról, hogy Magyarországon elfogadottá vált a névtan önállósága, hogy tömegesen foglalkoznak egyetemi hallgatók és végzett nyelvészek, történészek, néprajzosok névkutatással, köszönhetően annak, hogy Hajdú Mihály a névtan minden ágát a társtudományokkal kölcsönhatásban műveli. „Azt vallom, hogy a névtani adattáraknak, kutatásoknak több rokon tudományt, tudományágat (régészet, történelem, helytörténet, gazdaságtörténet, néprajz, földrajz) stb. is szolgálniok kell” A névtanon kívül foglalkozott nyelvjárási, nyelvjárás-történeti és helynévi kutatásokkal is.
Tudományos munkássága mellett meg kell említeni tudományos ismeretterjesztő tevékenységét is. Publikációiban is szép számmal találhatók ilyen jellegű írások. Pl. Pannon Enciklopédia, Magyar Nagylexikon, az Új Magyar Irodalmi Lexikon megfelelő szócikkei. De meg kell említeni a rádióban, napi sajtóban, nyilvános fórumokon elhangzott előadásait, nyilatkozatait, amelyekben közérdekű nyelvi, nyelvhasználati témákról beszélt meggyőzően, hitelesen, mégis szakszerűen.
Számos kitüntetést birtokosa: Csűry Bálint emlékérem (1970.), Honismereti Emlékérem (1980.), Országépítő Alapítvány-díj (1992.), Pais Dezső Emlékérem és díj (2002.), Pro Universitate-kitüntetés (2003.), Akadémiai Díj (2006.), amelyeket szerteágazó tudományos és közéleti tevékenységével érdemelt ki.
2007-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem mint kiemelkedő professzorát professor emeritius-ává választotta.
Munkásságának elismeréseként Orosháza Város Önkormányzat Képviselő-testülete a 96/2009. (III. 24.) Kt. sz. határozat alapján az „Orosháza Város Díszpolgára” kitüntető címet adományozta Dr. Hajdú Mihály részére.
