Lúdtoll-fosztás, Ludas Matyi, libatepertő – ismét volt Márton-napi ludasság, ha nem voltál ott, azért te vagy a ludas!
November 11-e, Márton napja jeles dátum a népi kalendáriumokban, melyhez számos szokás és babona kapcsolódik. A Márton-napi ludasságok névre hallgató, a művelődési központ és az orosházi nagycsaládosok közösen szervezett városi rendezvényét idén november 9-én tartották a művelődési házban, és a jó időre való tekintettel az Árpád-kertben is. A programon népi szokásokkal, ízekkel és játékokkal is megismerkedhettek az érdeklődők.
A délelőtt során vetélkedőket és libás játékokat is kipróbálhattak a gyerekek, úgy mint a Ga-Liba társasjátékot, vagy a lúdtalpas libalabirintust. A népi élet mindennapjait többek között a Bokréta Népdalkör énekes tollfosztója, a gyógytea kóstolás, és a kukorica morzsolás idézte meg, azonban az Árpád-kertben felállított üstben libatepertő sült az Orosházi Kolbászklub jóvoltából, valamint libazsíros pogácsát készítettek a Tisza iskolások. A színházteremben a Ludas Matyit vetítették, volt kézműves kiállítás és vásár is.
A délután folyamán a Harangos Néptáncegyüttes lépett színpadra, műsorukat követően nem hagyták üldögélni a közönséget sem, táncházat rendeztek. A gyerekeknek a Szegedi Miniszínház a Mekk Elek mesejátékot adta elő, majd Péter Szabó Szilvia koncertezett. A rendezvény az esti lampionos sétával és a Tűzzsonglőr-bemutatóval zárult.
Márton-napi hagyományok
A november 11. igazi fordulópontnak mondható, hiszen a paraszti év végét jelentette, ekkorra érik meg az újbor, híznak meg a fiatal libák, ez az utolsó vásári nap, a cselédek ilyenkor kapták meg évi bérüket, és ráadásként egy libát. Számos népszokás is tartozik ezen naphoz, miszerint „aki Márton napján libát nem eszik, egész éven át éhezik.” Aki spicces lesz ezen a napon az újbortól, az a következő évben megmenekül a gyomorfájástól és a fejfájástól. A magyar hiedelem szerint, aki Márton éjszakáján álmodik, az boldog lesz. Márton hetében sem mosni, sem szárogatni nem szabad. Az időjárással és a havazással kapcsolatos jövendő mondás pedig úgy szól: „Ha Márton fehér lovon jön enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható. De sok helyen úgy tartják, hogy a Márton-napi idő a márciusi időjárást mutatja.
Szent Márton a Római Birodalomban, Savaria (mai Szombathely) városában látta meg a napvilágot 316-ban. A katonaként szolgáló Márton egy hideg téli estén köpenye felét egy koldusnak adta, aznap éjjel megjelent álmában Jézus, onnantól kezdve nem a császárt, hanem Istent szolgálta. A legenda szerint amikor Mártont Tours püspökévé akarták szentelni, de szerény természete miatt elbúkt egy libaólban, ám a gágogó libák elárulták hollétét. Szent Márton kultusza Pannónia területén már a honfoglalás előtt is virágzott, a pannonhalmi bencés apátság is Márton tiszteletére épült.
Támogatók: Merian Foods Kft, Asztalos Pékség, Beauty 4U, Torda Ágnes, Református Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola, Fórum Étterem, Orosházi Kolbászklub Egyesület, Díszítőművészeti Kör, Bokréta Népdalkör, Méhész egyesület.
