- hirdetés -

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal által alkalmazható kényszerintézkedések egyik eszköze a jövedelem letiltása, amelyhez a kiinduló adatot elsősorban a havonta benyújtandó munkáltatói adóbevallás adja.

A jövedelemletiltás kapcsán a munkabérrel egyenértékűnek számít a munkaviszonnyal összefüggésben kapott munkabér jellegű juttatás (munkabér, munkadíj, illetmény stb.), a betegszabadság idejére kifizetett összeg, a végkielégítés, a prémium és a jutalom is. A munkabérre vonatkozó szabályok érvényesek többek közt a közszolgálati és közalkalmazotti jogviszonyon, valamint a társadalombiztosítási jogviszonyon alapuló járandóságra is (nyugellátás, egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai).

Csak jogalap nélküli ellátásoknál érvényesíthető a jövedelem letiltása. Vannak juttatások, melyek mentesek mindenfajta letiltás alól, pl. anyasági támogatás, átmeneti segély, rokkantsági járadék, vakok személyi járadéka, tartásdíj, egészségkárosodásra tekintettel járó keresetkiegészítés, ápolási díj, ösztöndíj, fogyatékossági támogatás.

A levonás alapja a nettó bér, melynek legfeljebb 33%-a, kivételes esetekben 50%-a vonható le. Adóvégrehajtás esetén 50% levonására kizárólag a jogalap nélkül felvett társadalombiztosítási ellátás beszedése érdekében kerülhet sor. Az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegével megegyező munkabér (28 500 Ft) mentes a végrehajtás alól, de korlátozás nélkül végrehajtható az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének ötszörösét, azaz 142 500 Ft-ot meghaladó munkabérrész. Ha az adós jövedelmét egyidejűleg több jogcímen terheli letiltás, levonni legfeljebb a nettó munkabér 50%-áig lehet.

2013. január 1-jétől a NAV a jövedelemletiltásért 5 000 Ft végrehajtási költségátalányt állapít meg, amelyet az adósnak kell megfizetnie a tartozásán felül.

Ha a továbbiakban is értesülni szeretne a témában,
akkor lájkolja az OrosCafé Facebook-oldalát.