Végrehajtási eljárás megindítását követően a lejárt esedékességű tartozások kiegyenlítése a megyei végrehajtói letéti számlákon keresztül történik. A kötelezettségek rendezésére történő befizetések több helyről, és több módon is érkezhetnek.
Az egyik alapeset, amikor a bevallás visszaigénylést tartalmaz, vagy adózói befizetésből túlfizetés keletkezik az adózó egyik adónemén, miközben a másikon hátralék mutatkozik. A túlfizetésről a NAV – végrehajtás keretében – adóhatósági átvezetés formájában rendelkezik, mely összeget a hátralékos adónemre könyveli, és az átvezetésről értesítést küld az adózónak. A másik klasszikus, és leggyakrabban előforduló eset az, amikor a végrehajtásból befolyt összeg érkezik a végrehajtói letéti számlára.
Mindkét elszámolási módra igaz, hogy ha a letéti számlára befolyt összeg fedezi a teljes tartozás összegét, megtörténik a különböző kötelezettségek kiegyenlítése, és a fedezet továbbutalása a központi számlákra, illetve az adók módjára behajtandó köztartozások megkeresőinek.
Abban az esetben viszont, ha a beérkezett befizetés nem nyújt fedezetet valamennyi tartozás kiegyenlítésére – idén januártól – a végrehajtás keretében beszedett összegből először a végrehajtási költséget egyenlítik ki, majd a magánszemélyek jövedelemadó előlegét, a levont jövedelemadót, a kifizető által a magánszemélytől levont járulékokat.
A magánszemélyektől levont tartozások teljes kiegyenlítését követően lehet egyéb adótartozásokra elszámolni a fennmaradó összeget. Ilyen egyéb adótartozások lehetnek például az áfa, társasági adó, szakképzési hozzájárulás.
A NAV külső szervek megkeresése alapján különböző jogcímen folytat végrehajtási eljárást. E kötelezettségek kiegyenlítése áll a felosztási sorrend végén. Több köztartozás esetén szintén az esedékességi sorrend, és a tartozások aránya határozza meg, mekkora összeg kerül a külső szerveknek továbbutalásra.
