A képviselő-testületi üléseken a vita hevében néha elsikkad magának az előterjesztésnek a témája. Ezért újra a színfalak mögé néztünk dr. Dancsó József polgármesterrel.
Íme az október 19-i ülés néhány témája, bővebben kibontva.
Parkolókkal relatív jól állunk
A környező nagyobb városokban, Gyula, Hódmezővásárhely, Békéscsaba, alapvetően sok parkolási díjat kell fizetni, különösen a belvárosi részeken. Az ülésen elhangzott, hogy itt nem követik ezt a példát. Miért?
− A parkolási díjnak egyrészt van egy forgalomtechnikai feladata, másrészt bevételt hoz, de nincs erre szükség. Azt hiszem, Orosháza e tekintetben országosan is kuriózum, hogy – eltekintve egy kis gyopárosi résztől – ingyenesen lehet parkolni az egész városban. Nem is tervezzük, hogy parkolási díjat vezetünk be. Relatív jól állunk parkolóhelyek tekintetében, még a belváros vonatkozásában is.
Mégis foglalkoztak a parkolókkal. Ennek mi volt az oka?
− A vállalkozóknak a telephely vagy üzlet nagyságától függően 20 méterenként egy parkolót kell építeni. De ha nem volt lehetőség az üzleténél parkoló kialakítására, akkor befizette a parkolási alapba a 350 ezer forintot és így megváltotta a parkoló építési kötelezettségét. Amikor ebbe az alapba összegyűlt egy komolyabb összeg, akkor az önkormányzat megterveztette és megépíttette a parkolókat. A Kórház utcán, a Bajcsy-Zsilinszky utcán, a Hajnal közben is így épültek parkolók. Az utóbbi időben senki nem élt ezzel a lehetőséggel, így most ez az alap megszűnik, gyakorlatilag minimális összeg van most is ezen a számlán. Az a pénz, amit eddig fizettek a vállalkozások parkoló megváltásért ma már a tervezési költségeket sem fedezi. Bármilyen hihetetlen, ma egy darab nyilvános parkolóhely tervezése 353 ezer forintba kerül szakhatósági engedélyekkel. És ehhez jön az építtetés legalább ekkora költsége. Ezért döntött úgy a testület, hogy ezek után az önkormányzat már nem kíván erre beszedni pénzt, hanem aki érintett, arra bízzuk, hogy teljesítse kötelezettségét. A hatályos előírásoknak megfelelően, de ki-ki a maga megoldását valósítja majd meg. Egy-két helyen még nyilván szükség lenne parkolóhelyre, gondolok itt elsősorban az SZTK és kórház környékére. Ezen dolgozunk, de a lehetőségek igencsak szűkösek.
Állami iskolák, átváltott hitel
Korábbi elvi döntését erősítette most meg a testület a közoktatási intézményekkel kapcsolatban.
− Mint ismert, a Táncsics tehetségközpont iskolái és a művészeti iskola állami fenntartásba kerül január elsejétől. Korábban elvi döntést már hozott a testület arról, hogy vállalja ezeknek az intézményeknek a működtetését az átadás-átvétel után. Most ezt az elvi döntést kellett megerősítenünk, október 31-ig ugyanis a mostani fenntartóknak, vagyis az önkormányzatoknak dönteni kellett a működtetés vállalásáról. Orosháza önkormányzata úgy döntött, hogy vállalja a működtetést. Ez a napirend váltotta ki egyébként a legnagyobb vitát, bár a vita már nem konkrétan a működtetésről szólt.
600 milliós ún. adósságmegújító hitelről döntöttek. Miért volt erre szükség?
− Rögtön leszögezem, hogy nem új hitelfelvételről van szó, hanem arról, hogy lejár a folyószámla-hitelkeretünk. A stabilitási törvény miatt van egy kis nehézség a keret meghosszabbításában, a törvény ugyanis kimondja, az önkormányzatoknak nem lehet naptári éven túli likvid hitelük. Egyeztettünk a számlavezető pénzintézetünkkel, az OTP bankkal és mostani álláspont szerint megtartjuk ezt a jelenleg is rendelkezésre álló 1 milliárdos keretet – jelzem ez nincs kihasználva, ennyi áll rendelkezésünkre – , ám az összeget kicsit másként szabdalva legfeljebb 600 millió forintos éven túli lejáratú adósságmegújító hitellé alakítjuk át. Hogy mennyi lesz a konkrét összeg az majd december 21-e után lesz világos, ekkor látjuk pontosan, hogyan alakulnak a kiadásaink és a bevételeink, ezért van a kitételben a legfeljebb szó. A fennmaradó rész pedig a folyószámla-hitelkeretünk lenne, melyre január elsejével új szerződést kötnénk, ehhez közbeszerzési eljárás szükséges. A testület felhatalmazása kell ahhoz, hogy elindíthassuk a mintegy 50 napot igénybe vevő közbeszerzési eljárást, erről is határoztunk az ülésen. Vita nélkül fogadták el a képviselők a napirend határozati javaslatait. Mivel nem érkezett kérdés, vélemény, úgy vélem, mindenki számára világos volt mind a cél, mind pedig az előterjesztés. Örülök, hogy legalább pénzügyekben konszenzus van.
A stabilitás törvény kapcsán egy korábbi interjúban azt nyilatkozta az OrosCafénak, hogy módosítani kellene a törvényt az önkormányzatok biztos működése érdekében. Hogyan állnak a tárgyalások?
− A Megyei Jogú Városok Szövetsége elnöke, Kósa Lajos megkért, hogy a Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetsége elnökeként vegyek részt azokon az egyeztetéseken, melyeken az önkormányzatokat érintő fontos témákat elemezzük ki. Szerdán tárgyaltunk Budapesten több ilyen témát, többek között a stabilitási törvényt is érintettük, hiszen fontos, hogy ne nehezítsük meg az önkormányzatok idegen forráshoz való jutását. Nagy jelentősége van annak, hogy valamennyi önkormányzati érdekszövetség egy asztalhoz ült, és a helyzet értékelésében és a megoldási javaslatokban is egyet tudtak érteni. A gyors döntést nem lehet halogatni, hogy mindenki tervezhesse a jövő évet, és készülhessenek az önkormányzatok költségvetési koncepciói. Ha legkésőbb november közepéig nem születnek meg a szükséges döntések, jövő év január elsejétől a finanszírozás tekintetében furcsa helyzetek állhatnak elő.
(Az egyeztetés után Kósa Lajos úgy nyilatkozott a HVG-nek, szükséges az önkormányzati szféra 1200 milliárdos adósságállományának részleges konszolidációja, mert a felhalmozott adósággal a rendszer nem fog tudni megbirkózni. Debrecen polgármestere kifejtette, hogy a településeknek a bankok már nem adnak további, éven túli hiteleket, mivel az önkormányzati rendszer átalakult, számos feladat, valamint ezek finanszírozása is átkerült az államhoz, ez pedig hatással van a pénzintézetek hitelezésére. A szervezetek közös álláspontja szerint januártól működési zavarokra kell számítani, ha addig nem változik a jelenlegi rendszer – a szerk.)
A zárt ülésen történt
Zárt ülésen döntöttek az orosházi járási hivatal kialakítására vonatkozó megállapodás megkötéséről. Milyen döntések születtek?
− Törvény írja elő, hogy járási hivatal leendő épületét vagy ingyenes használatba, vagy tulajdonba kell átadni. A testület többségi szavazással ez utóbbi mellett döntött, ez alapján kezdeményezzük a volt pártház épületének tulajdonba átadását a Magyar Állam részére. Úgy gondolom, ez a szerencsésebb megoldás, mert így egyértelmű felelősségi és anyagi viszonyok keletkeznek az ingatlan használata során. Az államigazgatási feladatokkal együtt a járási hivatal átveszi a polgármesteri hivataltól az e feladatokat jelenleg ellátó köztisztviselőket, így ők január elsejétől a járási hivatalokban kezdik meg a munkát, jogviszonyuk kormányzati szolgálati viszonnyá alakul át.
Mennyien mennek át, és ők már tudnak erről?
−Az orosházi polgármesteri hivatal mintegy 120 fős állományából ez a változás 35 főt érint, őket már tájékoztattuk erről. Maga az orosházi járási hivatal 58 fővel áll fel január elsejétől.
Az állam visz eszközöket is a feladathoz?
−Igen. Zárt ülésen a feladatellátáshoz szükséges eszközökről is döntöttünk, többek között asztalok, székek, számítástechnikai eszközök és egy gépjármű kerül a Magyar Állam ingyenes használatába.
Szeptemberben a testület nem támogatta a kórház főigazgatói posztjára beérkezett pályázatot. Most a gazdasági igazgatói pályázatot véleményezték. Hogyan döntöttek?
− Támogatást kapott a gazdasági igazgatói posztra beérkezett pályázat. A testületnek véleményezési joga van, a döntés a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) hozza majd meg, ahogyan a főigazgatói poszttal kapcsolatban is.
