Az Új Széchenyi Terv keretében újabb három pályázatot nyert a tótkomlósi székhelyű Olajgép-Tec Kft. Ezeket október 9-én Tótkomlóson, a Természet Házában rendezett projektnyitó eseményen mutatták be.
Az olaj- és gázipari fejlesztésekkel foglalkozó Olajgép-Tec Kft hosszú évek óta részt vesz a specifikus kutatás-fejlesztési projektekben. Tavaly sikeresen zártak egy uniós pályázatot, amiben egy speciális, kamionra szerelt gázipari mobil vizsgáló állomást építettek. Ezen siker után újabb fejlesztésekbe fogtak, három pályázatuk is nyertes lett.
Áramtermelés hulladékhőből
Az Olajgép-Tec Kft az Új Széchenyi terv GOP keretén belül 2011.09.15 napon Piacorientált kutatás-fejlesztési pályázatot nyújtott be, amelyet a támogató támogatásban részesített. A GOP-1.1.1-11-2011-0051 számú projekt a „Növelt hatásfokú áramtermelő technológia kifejlesztése” címet viseli.
– A pályázaton olyan áramtermelő berendezés építésére és arra épülő technológia kialakítására nyertünk pénzügyi forrást, ami a jelenlegi robbanómotorral vagy gázturbinával hajtott generátorok által nem hasznosított hőmennyiséget (hulladék hőt) primer energiaként képes felhasználni, a villamos teljesítményre vetített összhatásfoka pedig meghaladja a kombinált ciklusú erőművek villamos energiatermelésre vonatkozó hatásfokát – mondta el Farkas Pál ügyvezető.
A fejlesztés során egy 100-120 kW villamos teljesítményű, gázüzemű, sziget üzemben áramot termelő berendezés fog létrejönni, amely az alábbiakkal jellemezhető:
– A primer energiahordozó hőmérséklete 450-600 °C
– A hagyományos szinkron vagy aszinkron generátorokkal, ezek villamos kapcsoló elemeivel kompatibilis
– Nagy élettartammal rendelkezik, megbízható, tartós működés jellemzi
– Karbantartási költségei alacsonyak
– Gyorsan felálló és rugalmas üzemű termelőképesség jellemzi
– Automatikus indulás, leállás és megfelelő biztonságtechnikai funkciókkal rendelkezik
– Teljeskörű mérést, dokumentálást, utólagos elemzést biztosító felügyeleti és vezérlő rendszert tartalmaz.
A kutatási tevékenységek között a munkaközeggel, illetve a berendezés vezérlésével kapcsolatos feladatok jelentik azokat a fő kihívásokat, amelyek elvégzése elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy az új technológia segítségével biztonságosan működő berendezést tudjanak létrehozni. A feladatok elvégzésére az SZTE minősített kutatói is bevonták.
A projekt során a legfontosabb elérendő eredmény egy olyan új technológia létrehozása, melynek segítségével a prototípus mért működési eredményeire alapozva, olyan új berendezések létrehozása válik elérhetővé, melyek képesek lesznek hulladékhőből, önállóan, távfelügyelet alkalmazásával áramot termelni, 5 MW teljesítményhatárig. Az új technológia segítségével, a meglévő erőművek esetén megvalósíthatóvá válik, hogy ugyanaz az erőmű, egységnyi idő alatt ugyanakkora mennyiségű áramot fele akkor a költséggel, és fele akkora káros anyag kibocsátással állítson elő, mint jelenleg.
A prototípusból a projekt zárását követően létrehozott terméknek a közvetlen célcsoportját a hazai és nemzetközi áramszolgáltatók képezik, akiknek a jelenleg érvényben lévő törvényi szabályozások miatt kötelező jelleggel fel kell vásárolniuk a villamos áramot az áramtermelőktől; míg a közvetett célcsoportot maguk a villamos áramot fogyasztók jelentik.
Új generációs, hatékonyabb hőcserélő
A második projektben újabb innovatív ötlet valósul meg a Dél-Alföldi régióban a Gazdaságfejlesztési Operatív Program keretei között. Az OLAJGÉP-TEC Kft. (Tótkomlós) és a KOGÁT Közhasznú Nonprofit Kft. (Kecskemét) konzorciumi együttműködésében a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Áramlástan Tanszékének bevonásával valósul meg. A GOP-1.1.1-11-2012-0110 számú, „Áramlástechnikailag optimális csőalakok kialakítására alkalmas robbantásos technológia kidolgozása növelt hatásfokú hőcserélő prototípus fejlesztéséhez” elnevezésű pályázaton 111 millió 631 ezer 771 forintot nyertek.
– A két cég a robbantástechnikai speciális eljárással készülő növelt hatásfokú magas hőmérsékletű hőcserélő prototípus egységek kifejlesztését tűzte ki maga elé célul. Ennek eredménye egy jelentős szellemi hozzáadott értéket tartalmazó, új, piacképes hőcserélő berendezés prototípusának kifejlesztése, mely nagymértékben javítsa a hőátadás intenzitását a hagyományos hőcserélőkhöz képest. A projektben résztvevő 5 mérnök és 3 technikus fémtechnológiai és képlékenyalakítási tapasztalatainak, a konzorciumi tagok gyártóbázisainak és eszközparkjának, illetve a KOGÁT Kft.-nél rendelkezésre álló robbantástechnikai szaktudásnak köszönhetően, ezek együttesen tökéletes alapot biztosítanak a szakmai cél megvalósítására – ismertette a részleteket Farkas Pál.
Melegebb közeg entalpiájának egy meghatározott részét nála hidegebb közegnek átadhatja. E hőátvitel célszerű berendezése a hőcserélő. Szénhidrogén energiahordozók használatakor a fűtéshez szükséges hőenergia jelentős hányadát teszi ki a füstgázzal távozó hőveszteség. Egyes esetekben hőcserélőkkel ezek a veszteségek visszanyerhetők. A hőcserélők által visszanyert hőt a színes- és könnyűfém öntödékben, hőkezelő berendezésekben, gázkazánoknál hasznosítják.
A projekt tárgyát képező technológiai fejlesztés célja, hogy egy olcsó és egyszerű flexibilis eljárással nagymértékben javítsa a hőátadás intenzitását a hagyományos hőcserélőkhöz képest, még kiugróan magas hőmérsékleten is. Flexibilis eljárás alatt azt értjük, hogy a kutatott-fejlesztett technológia mind a csőanyagok, mind a csőalakok tekintetében tág határok között változtatható legyen.
A projekt alapvető innovációja a jó hatásfokú hőátadáshoz szükséges turbulencia kialakításának módja. A hőcserélő prototípus csöveiben a turbulens áramlást nem addicionális elemek beiktatásával, vagy bonyolult forgácsolási illetve képlékenyalakítási eljárásokkal érjük el, hanem a cső saját anyagából kialakított bütykökkel, szaknyelven „golyvákkal”.
A projekt menete röviden a következőként foglalható össze: Az eddigi tapasztalatok alapján meghatározott geometriájú bütykös csőszakaszon véges elemes (FEM) szimulációval a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Áramlástan Tanszékének bevonásával megvizsgálják a turbulens áramlás és a hőátadás kapcsolatát, majd optimalizálják a bütyökalakokat. Az elméletileg optimalizált alak gyakorlati megvalósítására – azaz a bütykös cső előállítására – robbantásos csőalakítási technológiát fejlesztenek ki. Ennek érdekében kutatást végeznek a fémanyagok alakíthatósága és az alakítás sebessége közötti összefüggések elemzésére, tekintettel arra, hogy a robbantásos alakítás sebessége alapvetően különbözik a hagyományos fémalakítások sebességétől.
A robbantásos alakítás sajátosságait figyelembe vevő szerszámgarnitúrát készítenek és robbantásos technológiával kialakított csőszakaszok készítésével és azok mérésével validálják az elméleti eredményeket. Az eredmények figyelembe vételével szimulációs geometria-optimalizálás következik. Ezt követi a módosított csőszakaszok gyártása és az azokból készített hőcserélő prototípusok mérése.
Gázszétválasztás speciális membrán technológiával
A tótkomlósi székhelyű Olajgép-Tec Kft. az Új Széchenyi terv GOP keretén belül 2011.12.21 napon Piacorientált kutatás-fejlesztési pályázatot nyújtott be, amelyet a támogató támogatásban részesített.
Az Olajgép-Tec Kft. „Mobil vizsgálóállomás fejlesztése inert tartalmú gázok membrán szeparációs vizsgálatára” című GOP-2011-1.1.1 projektjében a membrános gázszeparáció félüzemi méretű alkalmazására alkalmas konténer kialakítása és működtetése lesz a cél. Erre a támogató szervezet 246 millió 623 ezer 807 forintot ítélt meg.
– Napjainkban a felszínre hozott földgáz nagy része – eredettől függően – a fő komponensként jelen levő metán mellett számottevő mennyiségű inert gázokat tartalmazhat, mint pl. CO2, H2S, N2. E gázok megfelelő mértékű tisztítása, az inert tartalom eltávolítása igen fontos. Többféle technológia ismert az inert gázok eltávolítására, amelyek közül az egyik legígéretesebb a membrános gázszeparáció. Nagy előnye a többi technológiával szemben, hogy kompakt, tiszta technológia, méretnövelése egyszerű a modul rendszernek köszönhetően – mondta el Farkas Pál, az Olajgép-Tec Kft ügyvezetője.
A Pannon Egyetem Biomérnöki, Membrántechnológiai és Energetikai Kutató Intézetében elvégzett laboratóriumi mérések, előkísérletek alapján a poliimid anyagú membrán modulok alkalmasak a CO2 tartalom eltávolítására. E kísérleti eredményekre alapozva most egy olyan, terepi mobil gázsszeparációs berendezést kívánnak megalkotni, amely az adott gáz kitermelő/kezelő helyszínre gurulva a helyi gáz minta szeparációjára vonatkozólag végez méréseket, s állapítja meg az optimális paramétereket. A konténeres elrendezés biztosítja a rendszer mobilitását, a beépített analitika mérőműszerek azonnali elemzést tesznek lehetővé, így a mérések rögtön kiértékelhetők. A palackból történő labormérésektől eltérően itt hosszabb időtartamú, stabilitást tesztelő kísérletek is végezhetők. Az adott területen elvégzett méréseket követően a konténer egy másik helyszínre telepíthető.
(x)
