De a továbbiakban is kizárólag szabályozott keretek között tarthatsz állatot.
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 2012. október 1. napjától hatályba lépő rendelkezése értelmében mezőgazdasági haszonállat, a 146/2011. (XII.2.) AB határozat szerint a kedvtelésből tartott állatok tartása önkormányzati rendeletben nem korlátozható. A hivatkozott rendelkezések értelmében tehát, a továbbiakban sem a mezőgazdasági haszonállattartás, sem a kedvtelésből tartott állatok tartása (továbbiakban együtt: állattartás) nem lehet a helyi önkormányzatok képviselő testületének biztosított jogalkotási tárgy. A változásokat követő új jogi helyzet értelmében a korábbi, települési övezeteken alapuló önkormányzati állattartási rendelkezéseket felváltja egy elsősorban állatvédelmi szempontokat figyelembe vevő szabályozás.
Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (továbbiakban: törvény) rögzíti az állatok tartásának általános szabályait, melynek értelmében az állattartó köteles többek között az állat fajának, élettani szükségleteinek megfelelő életfeltételekről, valamint az állat megfelelő és biztonságos elhelyezéséről, szakszerű gondozásáról, továbbá a szükségleteihez igazodó, megfelelő mozgástérről gondoskodni.
A törvényi rendelkezés egyértelműen meghatározza az állattartás általános szabályait, annak minimális követelményeit, amely feltételeket az állattartónak biztosítania kell. A törvény rendelkezésein túlmenően két jogszabály rendelkezik az állattartás részletszabályairól, a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II.26.) Kormányrendelet (továbbiakban: Korm. rendelet), valamint a mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól szóló 32/1999. (III.31.) FVM rendelet (továbbiakban: FVM rendelet). A Korm. rendelet részletesen szabályozza, hogy a kedvtelésből tartott állatok tartásához az állattartónak milyen feltételeket kell teljesítenie ahhoz, hogy az állat természetes viselkedését biztosítani tudja a környező lakóközösség kialakult élet- és szokásrendjének tartós és szükségtelen zavarása nélkül. A feltételek között az állat tartási helye méretének meghatározása mellett egyéb részletszabályok is találhatóak (mint például: ebek kikötése, csoportosan tartott ebek megfelelő területének biztosítása, halak tartásához szükséges akvárium megfelelőségi követelményei, az állatok életfeltételeinek kialakítása és tartása során figyelembe veendő követelmények, stb.).
Az FVM rendelet a haszonállatok tartásának követelményeit tartalmazza, figyelemmel a férőhelyükre, élettani és viselkedésbeli szükségleteikre, valamint védelmükre. Az FVM rendelet mellékletében pedig részleteiben, nevesítetten rendelkezik a különböző haszonállatok (például borjak, sertés, tojótyúkok, házinyulak, halak, stb.) tartásának követelményeiről. Az állattartás körében felmerült panasz esetén a lakosság a jövőben továbbra is bizalommal fordulhat az állatvédelmi hatóság kijelöléséről szóló 334/2006. (XII.23.)
Kormányrendelet szerint illetékes állatvédelmi hatósághoz, az eljárási szabályok változatlanok maradtak. Amennyiben a hatóság indokoltnak tartja, az állatvédelmi bírságról szóló 244/1998. (XII.31.) Kormányrendeletben meghatározott összegű bírság megfizetésére kötelezheti a jogsértőt.
Összegzésként megállapítható, hogy az állattartás a továbbiakban is kizárólag szabályozott keretek között történhet. Az önkormányzati rendelet vonatkozó passzusainak hatályon kívül helyezéséből nem következik, hogy az a jövőben korlátlanul, illetve bárhol, bármilyen körülmények között lehet állatot tartani.
