Eddig 38 épen maradt, 1000 éves sírt találtak a napokban Orosháza határában. Az orosházi régészek gőzerővel dolgoznak, hiszen hétfőig be kell fejezni a leletmentést.
Egy nagy kiterjedésű, régen ismert régészeti lelőhelyen találták sírokat földmunkák közben a napokban. A lelőhelyen több korszak leletei is megtalálhatók, 2005-2006-ban az elkerülő út építésekor ehhez a helyszínhez nagyon közel már folytak ásatások. Ennek a lelőhelynek egy középkori temetőrészletét tárják fel most a régészek és önkéntes segítőik.
– Ezen a kb. 15 x 60 méteres területen eddig 38 sírt jelöltünk ki. Konkrét datáló emlékeket, ékszert, pénzérmét eddig nem találtunk, ezért csak a tájolás, a rítus utal arra, hogy ezek a sírok nagyjából XI. századiak – mondta el érdeklődésünkre vasárnap délután Rózsa Zoltán, az orosházi Szántó Kovács János Területi Múzeum igazgatója. Hozzátette, egyelőre az sem derült ki, hogy milyen társadalmi rangban voltak az eltemetett emberek.
Soros elrendezésű sírcsoportoktól van szó, amik egymáshoz közel vannak. Temetés közben padmalyt képeztek ki a sír déli oldalában. Ez annyit jelent, hogy a hosszanti oldalon üreget ástak, és ebbe helyezték el a halottat fejjel nyugatnak. A régészek elmondták, ezért is tűnhet úgy, hogy a csontvázak az oldalukon fekszenek. Ennek a padmalynak a kialakítása valamiért rézsútosra sikeredett és a rájuk dobott föld súlya alatt kicsit befelé dőltek a csontvázak.
A sírokban vegyesen találni gyerekeket, felnőtteket, időseket, fiatalokat, ezért nagy valószínűséggel egy családhoz tartozó halottak lehetnek itt. A feltárást hétfőn befejezik, a csontokat a múzeumba szállítják, ahol újabb vizsgálatoknak vetik majd alá.
– A legfontosabb az összehasonlító DNS vizsgálat lenne, szeretnénk ezt megtenni, de erre pénz hiányában kevés az esély, hiszen egy ilyen vizsgálat 17-20 ezer forint körül van. Csak ennél a temetőrészletnél ez több százezer forintos költséget jelentene. Mivel nem feltétlenül keresztény magyar temetkezési helyet sejtünk itt, ezért az összehasonlító DNS meg tudná állapítani ezen emberek családi összetartozását. Emellett más környékbeli, vagy más földrészen talált hasonló korú csontokon végzett vizsgálatok eredményeivel összevetve sokat megtudnánk arról, kik is voltak az akkor itt élő emberek– fogalmazott Rózsa Zoltán.
A múzeum igazgatója elmondta, a feltárt sírok újabb bizonyítékot jelentenek arra, hogy Orosháza területén az Árpád-korban virágzó élet volt.
– Már 2006-ban megtaláltuk azt a települést, ahol az épületalapok, az eszközök és a kérődző állati csontok alapján arra jutottunk, hogy az Árpád-korban iráni eredetű káliz népesség élt Orosházán. A honfoglaló hét magyar törzs mellett a nyolcadik, a kabarok népcsoportjához tartozhattak, és a Kazár Birodalomban csatlakozhattak a honfoglaló magyarokhoz.
Az orosházi régészeknek nem ez az első „nagy fogása”. A közelmúltban az épülő főtéren bukkant elő a földből egy szarmata kislány csontváza, amit már vizsgálnak a szakemberek.
