Az 1920. június 4-én aláírt trianoni békeszerződés a magyar nemzet sorstragédiája, amikor az ország kétharmadát veszítette el. Vasárnap este megemlékezést tartottak Orosházán.
A nemzeti összetartozás napja alkalmából vasárnap este a Történelmi Emlékparkban tartottak városi megemlékezést. Az 1920. június 4-én aláírt trianoni békeszerződés a magyar nemzet sorstragédiája, amikor az ország kétharmadát veszítette el. 2010. óta üzenetében változott, nem gyásznap, hanem a nemzeti egységet szimbolizálja, annak ellenére, hogy közigazgatási határok szabnak gátat a nemzet közös jelenének.
Az 1920-as kőnél az Eötvös katolikus iskola diákjai adták a műsort, József Attila, Márai Sándor, Wass Albert gondolatait olyan tisztán tolmácsolva, hogy a téren a történelem, a múlt jeleseinek szellemi nagysága szinte kézzel foghatóvá vált. A felkészítők munkáját dicsérte a színvonalas előadás: Fésűné Bálint Gizella és Károlyi Fülöp Béla tanár úrét.
A megemlékező beszédet Elekes Lajos társadalmi alpolgármester tartotta.
– A nemzeti összetartozás napjának gondolata az ezeréves államiság szellemi szinten történő ápolására vezetendő vissza, mely elemi károkat szenvedett 1920-ban, a trianoni békediktátumnak köszönhetően. A trianoni döntés okozta törés, sokk, Magyarország kulturális, szakrális és gazdasági egységének végét jelentette, és hatásai még ma is érződnek határainkon innen és túl, az újonnan létrejött nemzetállamokban egyaránt – kezdte beszédét a társadalmi alpolgármester. – Trianon nem a véletlen műve – hangoztatta. Eszmefuttatása szerint a magyar nemzet története Mátyás halálával derékba tört: – A legifjabb Hunyadi halála után a magyarságnak és földjének története leginkább a mélyrepüléshez hasonlítható, köszönhetően az állandó megosztottságnak a nemzet határain belül.
A zseniális Szent István-i országépítés eszméivel szembeállította a nemzetünket elpusztítani akarók alakjait, korszakait, éles kritikával illetve azokat. Élesen fogalmazott az osztrák-magyar monarchia kapcsán, amikor szerinte a nemzetiségeket a magyarok ellen uszították, majd az első világháború utáni évek politikai vezetőinek felelőssége kapcsán mondott kemény ítéletet.
Nincsenek határok, ha a nemzet egységes
– A trianoni békeszerződés idegen uralom alá vette az ország lakosságának kétharmadát, elvette az ország területének háromnegyedét. A vasúthálózat hossza 22 ezer km-ről 8 ezer km-re csökkent. A háború előtt az ország exportálta a fát, Trianon után importra szorult. A vasérctermelésünk 85-90 százalékkal csökkent. Magyarország ma az egyedüli ország Európában, amely saját területén nem tud sót termelni. Ezüst- és aranybányáinkat mind elvették. Trianon keresztjének hozadéka, hogy a derékba tört magyar büszkeség, a revíziós törekvések a III. Birodalom karjai közé vezették hazánkat, amely ezután a totális megsemmisülés, azaz a kommunizmus karmaiba került. A rendszerváltás után együtt indultunk egy szabad jövő felé, de Trianon továbbkísérte minden egyes léptünket, csak éppen harcmodort váltott; azt sugallta, hogy felejts; hogy élj a mának; hogy vegyél fel hitelt, költekezz, foglalkozz az élvezetekkel.
– Trianon hallgat. Egyre több a kérdés, egyre nő a kétely – emelte ki a szónok. – Hogyan merülhet fel a csíksomlyói búcsún, hogy a csángó magyarok nem hallgathatják magyar paptól az igét szülőfalujukban? Miért szervezik át Szlovákiában az egyházmegyéket oly módon észak-déli tájolásban, hogy véletlenül se legyen egyikben sem magyar többség? Némán tűrjük, hogy Európában egyedül bennünket, magyarokat szankcionálnak a kettős állampolgárságért, nekünk tiltják meg az összetartozást? Hogy lehet, hogy Mátyás városában nincs magyar nyelvű egyetem?
Az antanti alapokra épülő atlanti unióban Trianon kettős mércét jelent; kettős mérce a kettős állampolgársággal kapcsolatban, a konvergencia kritériumokkal kapcsolatban, egyedüli eljárások alá veszik Magyarországot példátlan módon. Trianon liberális hazai erői a legitim magyar kormányt döfik hátba a belpolitikai porondról.
A keresztény egyházra épülő magyarság szerinte isteni küldetéssel bír, amely kettős feladatot ró ránk.
– Kárpát-hazánkban a magyarság a kovász, a legnagyobb intakt nemzet, mely a közös hagyományra, kultúrára és nyelvre épül. A magyarság sikerének a kulcsa az egység. Nincsenek határok, ha a nemzet egységes. Trianont ledöntjük, ha folytatjuk a megkezdett utat. Ez az ünnep legyen a magyar feltámadás ünnepe! – hangsúlyozta Elekes.
A beszéd után mécseseket gyújtottak és az emlékezés virágait helyezték el az emlékkőnél.
