Nem lesz a munkának gyümölcse?

Elfagyott a hazai gyümölcsök fele és károsodtak a méheknek fontos akácosok. Az áprilisi fagy jelentős károkat okozott, drágulhat a gyümölcs és a méz. 

Jelentősen fagypont alá süllyedt a hőmérséklet a hét elején. A hétfő és kedd hajnali fagy az ország egész területén komoly károkat okozott a korai virágzású gyümölcsökben. A károk felmérése még tart, az összesítés várhatóan jövő héten történik meg. A terméktanács jelenlegi becslése szerint a magyarországi gyümölcsök fele elfagyott, ami jelentős áremelkedést hozhat majd nyáron.

Dimák János orosházi biogazda gyümölcsösében a cseresznyét érte a legnagyobb kár, nyolcvan százaléka elfagyott, de károsodott a korai virágzású szilva is, mintegy húsz százalékban, a meggynél tíz százalék körüli a kár. Minden gyümölcsfa károsodott, hogy pontosan milyen mértékben, az a következő napokban derül ki.

– Mínusz 5 fok volt a gyümölcsösben kedd hajnalban. Elszomorodtam, amikor megláttam, mi történt. A munkámnak nem lesz gyümölcse. Sajnos nem tudunk mit tenni, ami meghalt, nem tudjuk újjáéleszteni – hangsúlyozta Dimák János, aki tavaly egyébként megkapta az év biogazdája elismerést.

A szakemberek azt mondják, az utóbbi tíz évben nem volt ilyen fagykár.
– Ilyen a természet, nincs mit tenni. 15-20 évente mindig van egy nagy krízis, vagy a jég veri el a termést, vagy a tavaszi kemény fagyok okoznak jelentős kiesést. Van néhány méhcsaládom is, úgy tapasztaltam, az akácok is elfagytak – tette hozzá az orosházi biogazda.

Az akácokat ért fagykár érzékenyen érinti a méhészeket is, előzetes becslések szerint az április fagy mintegy negyven százalékos kárt okozott. Berke Zsoltot a pusztavacsi erdőben értük utol telefonon, a méhegészségügyi felelős az OrosCafé-nak elmondta, a kedd hajnali mínuszok elsősorban a mélyebb fekvésű, fagyzugos területeket károsították.

Orosháza esetében a város szélén mintegy 8 méter magasságig történt elfagyás a talajszinttől fölfelé, a városban, védettebb helyen 2-3 méterig, a pusztavacsi erdőben 10-12 méter magasságig is károsodott az akácos – sorolta.

A méhészek május elején indulnak akácra, igazán akkor derül ki, mekkora is a kár.
– Az idei év már most nehezebbnek ígérkezik, mint volt a tavalyi, hiszen kevés lesz az akác, jelentősen lerövidül a hordási időszak. A méhészek árbevételének 60 százaléka akácból származik, most ennek jó, ha a fele meglesz. A repce újabb 10 százalékot jelentene árbevétel szempontjából, ám az aszály miatt a repce 80 százalékát kitárcsázták és más növénykultúrát vetettek a helyére, így ezzel sem számolhatunk. Kevés a gyümölcsös, főleg amit nem permeteznek és a fagykár tovább szűkítette a méhlegelőt, ezért nehéz helyzetben vagyunk most. Az akác után vaddohányra mennek majd a méhek, feltéve, ha nem fagyott el ez a növény is – részletezte Berke Zsolt.

Molnár József orosházi méhész méhei számára is a fagykártól megmenekült gyümölcsfák és a virágok jelentenek most táplálékot. Az akác hazánk egyik legjobb mézelő növénye, a méhek az akác virágzatáról gyűjtik a legtöbb nektárt, hektáronként akár 800 kg-ot, most biztosan nem lesz ennyi, a változékony időjárás pedig hatással lesz a méz piaci árára is.