Az őszi növénykultúrák fejlődését és a tavaszi vetés kelését is nehezíti a csapadékhiány.
Az Orosseed Szövetkezet 720 hektáron gazdálkodik, vezérnövényük az őszi búza, 370 hektáron vetették tavaly októberben. A búza mellett étkezési napraforgót, vetőmagborsót és takarmánykukoricát is termelnek.
– Minden évben nagyon odafigyelünk a búzára, mert a területünk és a bevételünk több mint 50%-át ez a növény adja. Sajnos azonban nagyon kevés csapadék esett, az ősz folyamán ez a búza nem ázott meg. Mivel vigyáztunk a talajban lévő nedvességre, így a búza kikelt, de fejlődni már nem tudott. A február közepéig leesett hómennyiség éppen csak pótolta a vízhiányt, a márciusi csapadék mennyisége azonban gyakorlatilag a nullával volt egyenlő. A csapadékhiány meglátszik a búzán, alig 7-8 centiméter magas, nem tud a bokrosodás fázisába lépni. A régiek azt mondták, húsvét előhetében a nyúlnak már nem kellene látszania az őszi búzában, de most még egy veréb sem tud elbújni – sorolta Bánki-Horváth Dezső, az Orosseed Szövetkezet elnöke, akivel bejártuk a búzaföldet, a szeles időben porzott a föld.
A 2011-ben lehullott csapadék mennyisége a sokéves átlag alatt maradt. A tavaly őszi aszály miatt nem maradt víztartalék a földben, a gazdák nagyon várják az esőt, kritikus a helyzet a jelenlegi nedvességhiány miatt.
– Ugyanez rányomja a bélyegét a kora tavaszi vetésű növényekre. Két hete vetettük a zöldborsó vetőmagot, teljesen porban van. Öntözésre nekünk nincs lehetőségünk, hiszen távol vagyunk a vízforrásoktól. Ha nem változik az idő, jelentős terméskieséssel számolhatunk, és a minőség rovására is mehet a csapadékhiány.
Békés megyében az őszi búza mintegy 24 ezer hektáron, a vetésterület 25 százalékán kritikus állapotú, gyengén fejlett az állomány. A meteorológiai előrejelzések szerint április első hetében várható némi csapadék.
