A Magyar Kultúra Napját programsorozattal ünnepelték Orosházán. A fotóktól a szőttesekig, széles volt a kulturális paletta.
Művészeti kifejezésmódok kavalkádja: fotók, szőttesek, hímzések, viseletek, használati tárgyak, színház, ipar- és népművészet, szokások, hagyományok sajátossága tükröződik a színháztermi előcsarnokban kiállított anyagban, az emberi élet fontos momentumainak stilizált lenyomatait őrizve.
Mihalik József és Szemadán György tárlata után január 23-án délután a művelődési központban négy alkotó kiállításának megnyitójával, Hoffmann Ágnes hegedűművész csodálatos tolmácsolásában Dohnányi-muzsika hangjai közepette folytatódtak a Magyar Kultúra Napja alkalmából szervezett orosházi programsorozat hétfői eseményei.
Az orosházi származású Ilovszky Béla fotóművész Ördögszekér című tárlatát Szegő György művészetíró-látványtervező nyitotta meg. Az anyag a határon túli színházak előadásain készült fotókból válogat, és mint elhangzott, a fekete-fehér eljárás emelkedettséget kölcsönöz neki.
– Ilovszky Béla 35 éve járja az országot, tudja hol, mi a fontos – mondta beszédében Szegő György. – Érzi mi lesz jó, hol születik valami. Fél életét autóban tölti, másik felét a színházban. Nem tudom, mikor él magánéletet. Mindenkit ismer a színházban, szinte mindent látott. Nem csak Budapesten. És amit látott, az marad meg az utókorra. Mert a színház tünékeny műfaj. Képei láttán értem meg, milyen sebesen görög az idő. Milyen volt X fiatalon, és milyen volt Y élete nagy szerepében. Ilovszky mindent sűrítve lát és láttat. Igaza van Franz von Baadernek, aki ezüst pillantásnak nevezi azt a pillanatot, amikor az ember egyidejűleg lát külső és belső szemével.
Ugyancsak a színháztermi előtérben láthatók a csorvási Hudák Szövőműhely darabjai. Hudák Józsefné (szövő népi iparművész), Hudák Mariann (Mesterremek díjas viseletkészítő) és kalocsai Madarász Lászlóné (népi iparművész) alkotásait Pusztai Lajos méltatta. – Ünnepeljük, köszöntjük azokat az embereket, akik sokat tettek, tesznek ma is azért, hogy a világhírűvé vált szokásaink, hagyományaink, kultúránk ne veszítsen régi fényéből. Ha valamikor, hát most nagy szükségünk van arra, hogy megőrizzük ezt a kincset és továbbadjuk utódainknak – mondta megnyitó beszédében Pusztai Lajos, a művelődési központ igazgatója.
– Ilyen emberekkel találkozunk itt ma. A Hudák család általuk tervezett és készített, természetes alapanyagú szőttesekkel és az ebből készített öltözetekkel. Ki kell emelni az itt kiállított zsinóros magyar díszruhákat, amelyek egyedi tervezés és kivitelezés alapján készülnek. Az 1989-ben alapított szövőműhely falán ma már számos oklevél, elismerés függ: Mesterremek-díj, Legjobb kézműves kiállító-díj és nem utolsó sorban a Nívó-díj. A Hudák szövőműhely ruhái Európa szerte ismerik és elismerik.
– A kiállító térben a kalocsai hímzés arzenálja is látható. Készítője Madarász Lászlóné Ildikó, kalocsai népi hímző iparművész. A kiállító művész az édesanyjától tanulta a hímzés tudományát – folytatta Pusztai Lajos. – Kedveli a színes formákat és a virág motívumokat, melyeket terítőkön kívül menyasszonyi ruhákra, esetleg hétköznapi viseletekre is szívesen helyez el. Alapelve, hogy minél színesebb alkotásai legyenek, melyek nem csak hazánkban, de külföldön is híresek és emelik a magyar kultúra rangját.
A rendezvénysorozat részeként a Bubik István teremben Ludas Matyi történetét láthatták a gyerekek a gyermekkönyvtár szervezésében, január 25-én 17 órától a múzeumban pedig Pápai Katalin keramikus kiállításának megnyitóján vehetünk részt.
