Újabb, hosszabb videón mutatjuk be a főtér terveit, és megszólal Török Péter tervező is, akitől többek között azt is megtudtuk, miért lesznek kockafák a téren.
Néhány hete írtunk arról, hogy tovább halad a főtér pályázata és bemutattunk egy rövid videót, valamint néhány látványtervet is. Az orosházi önkormányzat munkatársai kérésünkre küldtek néhány olyan fotót, amin a terveken szereplő növények szerepelnek. Ezeket látva több kérdés felmerült bennünk, ezért megkerestük a főtér tervezőjét, Török Pétert.
“Itt átélhető lesz az egy közösséghez tartozás élménye”
Mi volt az alapelképzelés, a koncepció a főtér tervezése közben?
– Miután felvetődött, hogy a Hotel Alföld épületét lebontják, s helyén megmarad egy amorf teresedés, szükséges a tér lehatárolása, városépítészeti tagolása. Novák István városi főépítésszel folytatott beszélgetések során kialakult egy városi főtér funkcióját betöltő, leszabályozott tér kialakításának igénye. A város szívében, a közigazgatás központjában, a templomok és a gimnázium közelségében, egy kialakult kulturális kontextusba ágyazott helyhez kerestük az új városi főtérnek alkalmas, a lényeget tükröző formát. Így fogalmazódott meg a bevált archetipikus térforma alkalmazása, a mindenki számára könnyen felismerhető szabályos négyzet alaprajz, a tér sarkain a kis körterekkel, rotondókkal ritmizált terek sorozata, melyekkel mindenki könnyen azonosulhat. Az alföldi városoknak is kötelező eleme volt a piactér, vásártér, amely egyben fórum és agora volt. Itt a közeli katolikus és evangélikus templomok liturgikus terei közelében alakulhat ki egy polgári, ha úgy tetszik, profán tér, amely megfogalmazásában az ünnepi megjelenésnek is megfelel. Olyan főteret képzeltünk el tehát, ahol átélhető az egy közösséghez tartozás élménye, és amely számos funkciót egyesít, ahol lehetőség van rendezvények, kiállítások, koncertek megtartásán túl a napi átmenő forgalom levezetésén át a megpihenésre, az elkülönülésre, a csendes meditációra is.
Hordoz-e magában a tér és annak kialakítása szimbolikus jelentést?
Nem kell feltétlenül többértelmű értelmezést keresni. Egy alkotás születhet természetes igényből, esztétikai megfontolásból is, a környezet javításának igényével is. Ha akarom, az ide tervezett fásított sétatérben vannak utalások például a középkorra, ha a medenceterek körüli sétányokat a középkori kerengők világára vezetjük vissza. A nyírt növények alkalmazása egy elhagyott ősi kertművészeti tradíció újraélesztését feszegeti, amely épp úgy része volt a paraszti kertkultúrának mint a főúrinak. Mi a négyzetből és a körből építkeztünk, amelyek földi és égi, isteni és emberi formák. Tervezőként abban bízunk, hogy a tervezett környezet láttatásának minősége képes lesz majd megszólítani, ide szólítani az embereket.
httpv://youtu.be/742gFGHCfiM
A kert emberi kezek műve
Ön szerint mi lesz a tér fő funkciója? Pihenni vagy szórakozni járnak majd ki az orosháziak?
A tervrajz vagy egy műleírás lapja bármilyen funkció-megjelölést elbír. A helyi lakókon, a város vezetőin múlik, hogy mire kívánják használni a teret, milyen funkciókat szánnak neki. A tér kialakítása során arra törekedtünk, hogy megteremtsük a technikai lehetőségét a nagyobb összejöveteleknek, városi ünnepségeknek, de örülünk majd annak is, ha a házasságkötő teremből ide sétál ki az új pár fényképezkedni, vagy a gimnáziumból kitóduló diáksereg a rotondó árnyai alatt pihen meg az órák után. Tehát, a városlakókon múlik, milyen élettel is töltik majd meg a teret: csöndessel, harsánnyal, ünnepivel.
Sokakat megleptek a terveken a „kockafák”. Honnan jött az ötlet, hogy ilyeneket telepítsenek?
E tér kapcsán nem először hallom e kérdést. Nekem iránymutatást Rerrich Béla, a szegedi fogadalmi templomot és a Dómteret is jegyző építész, egyben az első kertművész professzor adott. Szerinte „A kert vagy a park nem a szabad természet, hanem emberi kezek műve és így csak akkor lehet művészi, ha keletkezésének ez a bélyege a külsején jellegzetesen kifejezésre jut. A régies „tájkertészet”, mely arra törekedett, hogy azt a hitet keltse a nézőben, mintha a kert vagy a park természet alkotta lenne, művészi szempontból már eredettől fogva hibás úton járt. (…) A geometrikus kertforma a növényzettől is bizonyos fokig a geometrikus alakúakat kívánja meg, sőt az egységesség kedvéért a nem geometrikus alakú növényzetet is itt ott geometrikus formákba szorítjuk. A növényzetnek ilyen geometrikus formákba való erőszakolása ellen gyakran hallunk kifogásokat, melyek azonban esztétikai szempontból teljesen elvetendők. A kert emberi kezek műve és nem a természeté. Miért ne adjunk tehát a növényzetnek tetszésünknek megfelelő alakot, ha ez kertészetileg lehetséges és a növény megélhetésének feltételei emellett megmaradnak?„
A nyírott növényi formák nem ördögtől valók: a közeli Nagymágocs kastélykertéjében, de – nyílván az ott látottakat befogadó helyiek út menti házainak előtereiben – mindenki láthat számtalan szépen gondozott és formára nyírott fagyal, buxus vagy tiszafa sövényt. Számos kisvárosi kertben találkozhatunk lugasformákkal, de a parasztember a szőlőt, a gyümölcsfákat is rendszeresen megmetszette. Mint korábban is jeleztem, e nyírott formák a tér geometriájával karöltve a rendet, a rendezettséget sugallják, afféle igazodási pontot jelezhetnek az ott haladóknak. S ha egyébként akár száz méterrel is arrébb mennek majd az emberek az új főtértől, csakis szabadon növő fákkal találkozhatnak, amelyek mára eltakarják a katolikus templom főhomlokzatát például. Amikor azokat ültették, szépen, raszterbe, azok is a rendet sugallták, a torony felé vitték az ember tekintetét.
Egyébként egyre-másra látom, hogy igyekeznek tervező kollégáim ezekben a formákban gondolkodni, csupán a megvalósításra nem szeretik kifizetni e szépen formára nevelt növények árát. Személyesen is hallottam a városszerte röpködő összegeket az ide tervezett növények kapcsán, ugyanakkor higgyék el nekem, hogy ebben a történetben a tér esztétikáját meghatározó, látható elemek, a növények, a burkolatok, a vízfelület a gomb, míg a bontással járó költségek, a tér nem látható elemei, azaz a közművek – csatornák, elektromos kábelek, gépészet –, illetve a szükséges, de nem meghatározó esztétikai elemek, mint pl. az utak, autóparkolók jelentik a kabátot. A pályázati összeg irritálóan magas lehet sokak számára, de jó ha tudják, hogy ez a pénz az összes környező teresedés, utca (városháza előtti tér, a Spar áruház környezete, a Meszes kis köz) megújítását is szolgálja. Ugyanakkor a pénz nagy úr: a végső soron kiválasztott növények már kompromisszum eredményei, miközben az esztétikai élmény nem csorbul, a számba vehető növények közül az olcsóbbak mellett kellett dönteni. Az sem mellékes, hogy a tervezési folyamat során számos változtatási igény érkezett a megbízó részéről. A medencetér mellé eredetileg zöld oszlopcsarnokot, növény-colonnadot terveztünk, majd később a medencetér víz fölé hajló bokorfáira esett a megbízó részéről a választás. Most visszatértünk az eredeti megoldáshoz, fenntartási szempontok miatt.
Török Péter tájépítész, c. egyetemi docens 1982-ben végzett a Kertészeti Egyetem, Táj- és Kertépítészeti Karán. Több munkahelyen dolgozott, 1997-től saját irodáját, az Artboretum Kert- és Szépművészeti Társaságot vezeti. Több hazai és nemzetközi elismerés mellett 2009-ben megkapta az Ybl Miklós díjat. További részletek ide kattintva.
Pontosan milyen növényeket telepítenek a főtérre?
Tervünkben nyírt és szabad lombkoronájú fák is szerepelnek. A vízparti kerengő sétányokon a nyírott növények jellemzők, a tér szegélyein és a térbelső sarokpontjain ligetes elrendezésben természetes habitusú fák lesznek beültetve. A rotondó terekbe nagy méretű, túlkoros szoliter fák kerülnek, úgy tűnik ezek örökzöldek lehetnek. A növények kiválasztása a város kertészeti szakembereinek jóváhagyásával történik.
Mi lesz a terveken látható vízfelület funkciója?
A víz az élet. Vizuális élményt nyújt fodrozódásával, fényeivel, csobogásával pedig akusztikus hatást kelt, nyáron hűsít. Jelenleg úgy tűnik, hogy a vízfelület téli működtetésére nem lesz lehetőség, így fokozottan jelentkezik a medencefenék kialakításának esztétikai igénye. A tér folytatható, hiszen a Bajcsy-Zsilinszky utcai térfal beépíthető lesz. Az pedig a város vezetőinek kompetenciája, hogy a tér közepére helyezi-e a Kossuth-szobrot vagy más plasztikát képzel oda, a terv mindkettőre lehetőséget ad.
Korábbi írásaink a főtérről ide kattintva érhetők el.
