Harmadik ciklusát kezdte a múzeum élén Rózsa Zoltán. Az igazgatót terveiről kérdeztük.
„Kultúra mindaz, ami erősíti az embert, ápolja a lelkét.” fogalmazta meg Rózsa Zoltán. Az orosházi Szántó Kovács János Múzeum igazgatója 1997-ben végzett az ELTE régész szakán, majd Szegeden geoarcheológus diplomát szerzett 2008-ban. Mindeközben, egészen pontosan 2001. május 1. óta ő az intézmény vezetője. Megbízása idén járt le, ám pályázott – pályázatát a júniusi testületi ülésen a képviselők egyöntetűen elfogadták, így immár a harmadik 5 éves ciklusban kezdhette meg a munkát.
Tervez valamilyen változást?
– Mindenhol kaotikus a helyzet, minden változik, átalakul, ezért a dolgokat a helyükre kell pakolnunk. A kultúrában dolgozó emberek szemléletének kell megváltoznia. Az, hogy felülről lefelé megmondom, mi legyen a kultúra, nem elegendő. Alulról jövő kezdeményezésre nagyon nagy szükség van, az emberek felől kell kialakulnia annak, amire igény van. Ez nagyon nehéz akkor, amikor maguk az emberek sem tudják, hogy mit akarnak, mert változik körülöttük a világ. Fölülről lefelé és lentről felfelé együtt kellene kialakítani, hogy mire van szükség és ezt erősítenünk kell, míg a felesleges dolgokat, amire nincs igény, azt gyomlálni.
Milyen értékrend mentén halad a múzeum?
– Ember és környezete: mindent ebben a szemléletben vizsgálunk. Az a földrajzi környezet, ahol az ember letelepszik, meghatározza lehetőségeit, hatással van rá és fordítva: az ember is hat a körülötte lévő világra úgy, hogy a maga képére formálja azt. Ezen kívül fontos még az iskolákkal szövődött kapcsolatunk, amit szeretnénk még szorosabbra fonni. Ezekre építjük uniós pályázatainkat is. Továbbá folytatjuk a nyitást a családok felé.
Az ülésen így nyilatkozott: „A kommunikációt tűztem ki a zászlómra.” Mit jelent ez pontosan?
– Nagyon fontosnak tartom a kommunikációt a különböző generációk között, hiszen hihetetlen nagy kettősség van, ami a mindennapjainkban is megnyilvánul. Van a múlt és a hozzá kapcsolódó dolgok, ugyanakkor van a folyamatosan változó, meg nem álló világ. Az előbbit az idősebb generáció, az utóbbit pedig a fiatalok testesítik meg. Ehhez kapcsolódóan kitaláltunk egy fotóprojektet, amit ősszel indítunk be. A múzeum fotókat gyűjt majd (leírásokkal együtt) az orosháziaktól és beszkenneli azokat. Ennek elsődleges célja az lenne, hogy idősek és fiatalok együtt leüljenek és beszélgessenek a képekről, így megvalósulhatna a múlt és a jelen összekapcsolódása egy adott helyen és időben.
Negyedévente egy kiadványt is megjelentetnek.
Igen, ez a Mozaikok. A tudományos-ismeretterjesztő kiadvány célja, hogy felkészítse az orosháziakat egy új várostörténeti monográfiára. Habár ez nem egy klasszikus monografikus mű lesz, hiszen a könnyebb érthetőség kedvéért sok ábra, rajz és fotó lesz benne. A Mozaikok kiadását 2015-ig szeretnénk folytatni, addig is alaposan belemélyedünk városunk történelmébe.
